Kezdőoldal » Ételek, italok » Bor, sör, röviditalok » Miért érzem úgy, hogy kifordul...

Miért érzem úgy, hogy kifordul a belem a whisk (e) ytől?

Figyelt kérdés

Azt előre leszögezem, hogy a "whisk(e)y alatt csak két faját értek, mert még nem kóstoltam többet, és most lehet mondai, hogy "akkor minek teszem fel a kérdést". Na mindegy.


A lényeg az, hogy tavaly nyáron töltöttem a 16-ot, egyébként fiú vagyok, és akkor ittam először, megkínáltak üvegből Jim Beammel, és oké, alkohol, meg minden, de elég jól csúszott. Annyira nem volt rossz. Aztán még volt pár buli, és azt vettem észre, hogy egyre rosszabbul csúszik. Pár buli elteltével megvolt az első hányás. Nem volt vészes, utána folytattuk tovább a bulit, csak aminek ki kellett jönni, az kijött, és az volt a baj, hogy a whiskyt éreztem a legjobban, az jött fel, és azóta ha megszagolom a whiskyt, akkor majdnem kifordul a belem, a szemem is felakad még a szagától is. Próbálkoztam még Jack Daniel's-el is, buliban kóstoltam, és próbálam ízlelgetni, de az is majdnem kijött. És nem azért jön ki, mert részeg vagyok. Akkor is majdnem hányok tőle, ha full józanon elém rakják. A kocsmáros előttem bontotta ki a Jack Daniel's-t, kiöntötte, és adta is ide, szóval tényleg az volt. Egyébként ez az undorodás a rossz élményre vezethető vissza, amikor visszajött, és éreztem azt a whiskys, savas, szutyok ízt.


Most 17 vagyok. Nagyon ritkán bulizunk, tényleg nem iszunk szinte semmit. Az első bulin egy kis taknyos voltam még, és annyit megbírtunk inni fejenként, és ráadásul olyan jól éreztem magam, hogy amikor hazamentem, beestem az ágyba, még ott is énekeltem. Most meg rossz a hangulat, a társaság, még az energiaital se csúszik úgy, mint tavaly.


Na de visszatérve a whiskyhez, hogyan lehet azt megszeretni? Mert kifinomult vagyok ilyen téren, szóval mindent, amit csinálok, annak szeretem megadni a módját, mindent úgy szeretek fogyasztani, ahogy elő van írva. Gondolkoztam azon, hogy ha nem buliban innám kapkodva, húzóra, hanem valami tényleg normális whiskyt vennék, és itthon nekiülve, a legnagyobb átérzéssel innám, akkor megízlene. De csak azért mernék adni neki egy esélyt, mert csak Jim Beamet és Jack Daniel's ittam még, semmi mást. Hát a Jim Beam komolyan jobban ízlett, de egyikben sincs semmi karakter, csak a tömény alkohol, és akkor igyad. Volt egy buli, amikor a Jack Daniel's-ben éreztem valami édeskés ízt, és még jól is esett, ahogy elkortyolgattam, és azóta mindig azért veszek, hogy hátha visszajön az az érzés, de nem sikerül visszahoznom. A kérdés most az, hogy milyennel érdemes próbálkozni, ami azért már jó ár/érték arányú. De még azért lassítsunk, a kérdésem először az, hogy ezek után merjek venni egyet?



2016. aug. 21. 15:46
1 2 3
 11/29 anonim ***** válasza:
63%

Már ne haragudj, de azzal, hogy káromkodsz, mindent elmondasz magadról! :) A 2. válaszoló vagyok. Megéri a dühödet ilyen formában kiadni magadból? Egy kifinomult ember az élet minden pillanatában kifinomult. Kifinomult, mikor élete legmélyebb pontján is van, és kifinomult akkor is, mikor a kedvét nem lehet elrontani, mindig, minden társaságban, minden körülmény mellett. Ehhez járul egy bizonyos tisztelet, és életöröm mindenkinek, iránta, és a másik irányba is. Amennyiben képes voltál leírni ilyen szavakat ismeretleneknek, akik bár hibáztak a megítéléseddel, de is ugyanúgy megítélted velük, lehetsz akár ideges, akár totálisan nyugodt. Maradj nyugodt, a kifinomultságot az emberek úgymond kiérdemlik, nem kijelentik!

18/F

2016. aug. 21. 18:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/29 A kérdező kommentje:

Most ha te is úgy kezded, hogy inkább tanácsokat adsz, hogy még várjak egy pár évet esetleg, vagy valami? Akkor én is úgy folytatom.


De tényleg nagyon felhúzott az az egy sor.

2016. aug. 21. 18:25
 13/29 A kérdező kommentje:
Értem, amit mondasz, és olvasás közben átéreztem. Meglehet, de én nagyon kétlem, hogy a kifinomult emberek mindig nyugodtak tudnak maradni. Értem ez alatt, hogy ha az ember nem adja ki a gőzt, akkor az csak gyűlik benne. Lehet, hogy előtted nem adják ki, lehet, hogy hazamegy, és darabokra töri a berendezést, vagy éppen a családi kapcsolatai romokban hevernek, mert egy idegroncs. Én ha társaságban vagyok, akkor csendes, kedves, és tisztelettudó vagyok (egyébként mindig), de ha valaki felidegesítene, akkor egyből megváltozok, és nekimegyek az illetékesnek.
2016. aug. 21. 18:42
 14/29 anonim ***** válasza:
100%
A kifinomultság nem nyugodtságot jelent, hanem kifinomult, érett problémamegoldó készséget IS.
2016. aug. 21. 18:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/29 anonim ***** válasza:
80%

Te mi az anyádnak fosod a szót ennyit?

Nem szereted a whiskyt, jól van, most hova szarjunk?

2016. aug. 21. 18:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/29 A kérdező kommentje:
Már a kérdésben feltett témától eltértünk, ahhoz nincs mit hozzáfűznöm, csak érdekelt, hogy ha valamit megutálunk, azt később lehet-e szeretni. Ennyi, semmi több.
2016. aug. 21. 19:07
 17/29 anonim ***** válasza:

Nem szeretsz egyes whisky-ket, rendben van, ne idd őket. A félkövérrel kiemelt kérdés valóban értelmetlen, de alul kérdezed, mit érdemes kóstolni...


Nos, nem a divatmárkákat elsősorban, bár pont a whiskyk-hez nem értek annyira, de szerintem az Evan Williams ár/érték arányban jó, nekem jobban ízlett, mint a Jack Daniels vagy Jim Beam. Illetve ami még jó az a Johnnie Black, meg a Chivas Regal, de ezek elég drágák, nem biztos, hogy jó az ár/érték arányuk. Nem ittam még sokféle whisky-t, így nincs túl nagy összehasonlítási alapom, ritkán rövidezek, nekem más a "szakterületem". :)


Ami viszont biztos, hogy ha italt kóstolunk/tesztelünk, akkor azt nem buliban tesszük becsiccsentve és részegen. Ha vedelsz, akkor a jobb ízű, minőségibb piától is hányni fogsz, igaz a másnap annyira nem szörnyű, de... a lényeg, hogy egy italt nem arról ítélünk meg, hogy jajj elszaladt velem a ló, és akkor hánytam tőle, ezért ez szar.


A cognac húzós tétel lesz 10 ropi alatt nem is lehet cognac-ot venni, mármint igazit, de azért az íze tényleg nagyon jó, egyszer mindenképpen érdemes megtapasztalni.

2016. aug. 21. 23:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/29 Phoney ***** válasza:

Most sikerült megundorodnod a savanyúcefrés whiskyk jellegétől, úgyhogy leginkább egy ír whiskyt érdemes választanod. Bushmills, Jameson, Tullamnore Dew, ilyenek. (Ezek illata gyakorlatilag nem áll közelebb a Jimhez és a Jackhez, mint mondjuk a rumé vagy a brandyé.)


A rosszullét-hányás elég hosszú undort is tud teremteni 1-1 ízre-szagra, de ahány példát ismerek, az mind véget ért olyan 2 éven belül.


Ami az „egyikben sincs semmi karakter”-problémát illeti, sajnos a fiatalabb, olcsóbb whiskyknél tényleg sok olyan mellékíz van jelen, ami zavarja vagy takarja a finom ízeket (nem konkrétan az alkohol, de ez most mindegy), és előfordul, hogy minden alkalommal egyre zavaróbbak lesznek, de ízlés kérdése, hogy mely whiskykben érzed a legkevésbé ezeket a zavaró ízeket.

2016. aug. 22. 18:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/29 anonim ***** válasza:
A Whisky a legjobb. Semmikepp nem a Jack. De a Jim az amr jo.
2016. aug. 22. 19:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/29 A kérdező kommentje:

Köszönöm szépen a válaszokat!


Az ír whiskey az jónak tűnik, mert eddig csak amerikai whiskey-t kóstoltam, de abból is csak ezt a kettőt.


A Cognac-ot karácsonykor biztos meg fogom kóstolni, a Hennessy-re gondoltam, de amúgy olyan 15-20 körül vennék, szóval ha már egy évben egyszer veszek, akkor most na.


A kanadai whisky-vel mi a helyzet? Azt mondják, azok kicsit lightosabb ízűek, és először érdemes azzal kezdeni, aztán az amerikai, ír, és végül a skót single malt. Persze a "single malt" se annyi, hogy ha single malt, akkor az már biztos jó.

2016. aug. 22. 23:12
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!