A múltbeli, régi idők kőbányaija tényleg annyival másabb volt a mostanitól hogy érdemes emlegetni vagy csak legenda övezi?

Ennyire kispórolt nem volt (nem 4,3%-os volt, nem spórolták ki a malátát kukoricagrízzel, nem spórolták ki a komlót komlókivonattal). Az kérdőjeles, hogy mennyivel volt kimondottan finomabb, de hogy nem ilyen volt, az garantált.

Igazából mivel a szocializmusban központilag találtak ki mindent, az italgyártásba az alkoholizmus „optimalizálása” is beleszólt (azaz eleget igyon a nép ahhoz, hogy kussoljon, de ne annyit, hogy munkaképtelen legyen), ezért tűrhetőbb, legalább közepes söröket kellett gyártani, hogy csak az igyon töményet, akinek mindenképp az kell (a szalonképes bort drága előállítani, azt kevésbé erőltették, ezért is vált a magyar borivóból sörös-töményes nemzetté). A 90-es évek „vadkapitalizmusa” hozta be azt a vérre menő árversenyt, ami miatt mára már minden lehető módon, a mindenkori éppen elfogadott vonalig kispórolják a legtöbb magyar nagyüzemi sört.