Likőr készítés folyamata?

A likőr elég tág kategória – likőr minden olyan égetett szesz, amit ízesítenek és cukroznak. Sokféle van és többféle módszerrel ízesítik őket.

1. a hozzávalók alkoholba áztatása, majd újra lepárlása (főleg minőségi narancs[héj]likőröknél és növényi likőröknél)

2. a hozzávalók egyszerű beáztatása, majd leszűrése (általában növénylikőrök kiegészítő ízesítésekor, önmagában inkább csak házilag vagy pálinka alapú likőröknél használják)

3. egyszerű keverés, pl. tojás, tejszín, méz, és persze a cukor esetén.

4. kommersz hidegutas eljárás: ez is egyszerű keverés, de ezzel az 1. és 2. módszert helyettesítik, illetve spórolják ki. A hozzávalók közvetlen használata helyett előregyártott, olcsó, tömény kivonatokat kevernek a szeszhez – rosszabb esetben természetazonos szintetikus aromákat (ez főleg gyümölcsízeknél jellemző). A kivonatok mindig gyengébb eredményt adnak – alapanyagtól függően valamennyire lapos, természetellenes vagy akár rossz ízük van. Drágább likőröknél is előfordul, hogy részben vagy egészben kivonatokból készülnek, mert bizonyos alapanyagok kivonata (pl. csillagánizs) tűrhetően beválik. A híres Pernod likőrt pl. csak kivonatokból kutyulják, és bár nem ér annyit, de azért nem kimondottan rossz.

A felhasznált szesz többnyire a legjobbaknál is finomszesz (általában kukoricából, rossz esetben répamelaszból). Tejszínlikőröket (amilyen a Bailey's) szokás whiskyből, rumból vagy egyébből készíteni, illetve Magyarországon divat a nagy pálinkareneszánsz óta (az elmúlt 10 évben) likőröket csinálni pálinkából (azelőtt kb. csak akkor csináltak pálinkából likőrt, ha a házit akarták ihatóbbá tenni). Az utóbbi években divatos a whiskylikőr is („ízesített whiskyként” népszerűsítve), de időnként sok más párlatot is felhasználnak likőralapnak.