MIlyen édes vörösborokat ajánlotok 2-10 ezer forint környékén amik igazán finomak?

Szia!

Sajnos, legalábbis részben, igaza van az első hozzászólónak. Első körben maradjunk a magyar boroknál. Magyarországon nemhogy természetes édes, de még természetes félédes vörösborok sem igazán léteznek. Az édes vörösek 99%-a alacsony minőségű, mustsűrítménnyel felöntött olcsó lőre, a maradék 1% pedig úgynevezett DMR módszerrel készül, aminek a lényege, hogy a szüret előtt pár héttel elvágják a szálvesszőt, így megszűnik az anyagáramlás a szőlőfürt és a növény között, a bogyók pedig töppedni kezdenek - valljuk be, ez is igen kevéssé nevezhető természetes módszernek. Ráadásul az így készült borok is jellemzően alacsony árkategóriájú, és alacsony minőséget képviselő italok.

Annak is megvan az oka, hogy hazánkban nem tudunk félédes/édes vörösborokat előállítani - egyszerűen nem megfelelő az éghajlat. Ha érdekel, részletesebben is beszélhetek róla, ha nem, akkor elégedjünk meg annyival, hogy idehaza kb 5 évente ha születik 1-2 természetes _félédes_ tétel.

Ha a magyar boroknál akarsz maradni, és szeretnél valami cukrot viszontlátni a borban, akkor Nyolvas Ádámnak a 2012-es Mámor fantázianevű Merlot-ját ajánlom, ha jól emlékszem kb 22-23g/l természetes maradékcukorral rendelkezik, így félédes bornak minősül: [link]

Még az árkategóriának is megfelel :)

Ha ki akarunk lépni a magyar borok világából, valami különlegeset akarsz, és esetleg az erősített borok is szóba jöhetnek, akkor egy portóit ajánlanék, vannak jók 6ezer környékén, pl: [link]

Csak kíváncsiságból: miért pont édes vörös? Ez a párosítás nem igazán jellemző a minőségi borokra - ahogy írtam, magyar borokra pont semennyire. Rossz tapasztalatok a száraz borokkal? Mert ennyi pénzért szárazból is lehet olyat venni, ami ezeket az esetleges negatív tapasztalatokat bőven felül tudná írni. Érdemes lenne esetleg megpróbálni.... ha úgy gondolod, szívesen ajánlok száraz vöröseket.

Kedves kérdező! Nagyon szívesen, örülök, ha tudtam/tudok segíteni!

A borban az édes ízérzetért valóban nem csak a cukor lehet felelős - vannak csontszáraz borok is, amikben kifejezetten megjelenik az édes íz. Egyrészt az alkohol, másrészt pedig a glicerin az, ami édes ízhatást tud okozni, cukor nélkül is, harmadrészt pedig vannak különféle gyümölcsös ízeket hordozó összetevők a borban, amit az ember, ha nem is direktben édesként érzékel, mégis arrafelé asszociál. Egy jó gyümölcsös vörösbor, akkor is, ha csontszáraz, sokszor elég tetszetős tud lenni az édesebb ízek kedvelőinek is.

Az édes vörösbor amúgy is nehéz téma. Az olcsó vörösborokat azért készítik édesre, hogy a cukor elfedje, valójában mennyire szörnyűségesen rossz is valójában az a lötty, amit iszol. Drágábban meg magyart nem találsz, csak 5 évente kb 2 tételnyi félédeset. A linkelt Nyolcas félét tényleg ajánlom egyébként.

Szárazat is fogok ajánlani, de most sajnos rohannom kell. Annyit még, hogy a linkelt Konyári nem rossz bor, itt is láttam már, hogy nagyon ajánlják, és valóban, rendben van, de nekem nem volt átütő élmény sem. Ha valaki nagyon egetrengetőre vágyik, lehet csalódni fog, de tisztes bornak tisztes bor.

Szupermarketekben kissé más a kínálat, meg igen, jól látod, sosem tudhatjuk, hogyan tárolták őket.

Most egy kicsit van időm leírni, hogy mégis milyen vöröseket érdemes kipróbálni a kategóriában.

Kezdjük azzal, hogy furcsa lesz. Egyrészt, bár nagyon régen nem ittam ilyen olcsó vöröset - illetve csak kettőször az elmúlt sok évben, mert kínáltak vele -, emlékeim szerint ezek nem túl tanninosak, inkább zöld, éretlen, rossz összetételű savakra épülő vékony akármik. Ezt szokják meg az emberek. Ugye a borok gerincét a savak adják, ez oké (nem mindegy a mennyiségük meg az összetételük mondjuk, nagyon nem), de vörösboroknál a gerinchez csatlakozó csontvázat viszont a tannin. A vörösborok meghatározó része. És a nagy, drága, komoly vörösek bizony nem szűkölködnek tanninban. Érett, jó minőségű tanninok ezek, de tipikusan elég sok van bennük, és aki nem szokott hozzájuk, az nem igazán fogja érteni, hogy mi is történik, mi a fene is ez az érzés a szájában. (A tanninok szárító érzetet okoznak az egész szájban.) Épp ezért nem feltétlen javaslom, hogy első körben a hatalmas nagy, testes vörösökkel kezdj, inkább könyedebb, üdébb, gyümölcsösebb, jobb ivású vörösökkel.

Amit hirtelen ajánlani tudnék:

- Böjt Pince Egri Bikavér 2013: [link]

Igazi könnyed, frissítő, nyári vörös

- Bencze Pinot Noir 2013: [link]

Szintén könnyed, jó ivású, kevés tannin, sok lendület bor.

- Balla Géza Fekete Leányka 2012: legtöbb nagy üzletben van, CBA-kban biztos, de szerintem sok más szuperben is, vagy: [link]

Ez egy kicsit komolyabb, mélyen gyümölcsös, testesebb, de nem offenzív vörös, szerintem nagyon szép.

- Bakonyi Cabernet Franc Pír: [link]

Könnyedebb Cabernet Franc. A Cabernet Franc azért egy komolyabb bort ad, testesebbet, mint mondjuk egy kékfrankos, de itt ez nem jelentkezik, egy igen jóivású CabFranc.

- Heimann Kékfrankos, 2014: [link]

Ha már a kékfrankost említettem, ez egy kimondottan könnyű tétel a kékfrankosok között.

- Nyolcas Ádám Kékfrankos, 2013: [link]

Egy fokkal komolyabb kékfrankos, mint az előző :)

És amit nagyon ajánlanék, az egy illatos (!) vörösbor típus, a magyar nemesítésű turán:

Egy könnyedebb példány:

- Losonci Bálint Turén 2014: [link]

És egy komolyabb példány:

- Nyolcas Ádám Turán 2013: [link]

Ha egy kicsit vajasabb, krémesebb felszínű vöröst szeretnél kipróbálni (nehéz körülírni, de tényleg kicsit vajas, tejszínes, egyrészt kisfahordós érlelés, másrészt pedig az almasavbontás során keletkező tejsav miatt), akkor a legtöbb boltban kapható a Takler 2013-as Syrah, vagy pedig Frittmann 2012-es (remélem jól emlékszem az évjáratra) Merlot. Egyik sem valami drága.

Ha nagyon komoly magyar vöröseket akarsz, akkor pedig:

- Heimann Barbár 2011: [link]

- Légli Géza Kislak 2011: [link]

De első körben a nagy borokat lehet, tényleg hanyagolnám - persze a döntés a tied :)