Szerintetek az emberek régen miért bírták annyira az alkoholt?

#1 - Érdekes vélemény. Én véleményem szerint mondjuk az alkohol az alkohol, vannak jobb és rosszabb források, de maga az alkohol egyformán ott van szerintem.

Az én véleményem az, hogy régen nem túlozták el annyira az alkohol hatásait, mert végtére is az ember immunrendszere változó és ha valaki hajlamos a májproblémákra például, akkor azok úgyis kialakulnak a minimális megterheléstől is. Ahogyan akinek hajlama van a tüdőrákra is például, az akár úgy is rákot kaphat, ha nem dohányzik, de tény, hogy a dohányzás nem ártalmatlan, viszont nagyon sokat számít az egyéni szervezet és teljesen mindent nem lehet kiírtani az életből csak azért, mert valamikor 50 évesen mondjuk elpatkolsz tőle; végül is mindenki elpatkol valamitől, talán a túlzott stressz sokszor rosszabbat tesz, mint ez a sok propaganda minden szerrel szemben.

Ez csak az én véleményem amúgy, kíváncsi vagyok ki hogyan áll hozzá. Nem azért érdekel a téma, mert ürügyet keresnék az alkoholizálásra vagy ilyesmi, erről szó sincs, csak maga a témát érdekesnek találom, hogy régen valahogy az emberek sokkal kevésbé féltek a dolgoktól és mégis szívósabbak voltak.

#3 – Kicsit elsiettem a délelőtt a magyarázatot; nem azt akartam kihozni, hogy a túlzott stressz felelős mindenért és az alkoholnak nincs semmi köze a kialakulandó betegségekhez, de tény, hogy a stressz sokkal magasabb ÚGY ÁTLAGBAN is az életben, mint az régen volt, és akkor ehhez még hozzájön az a plusz stressz is, amit az orvosok generálnak a lehető összes ételre, italra és egyéb anyagra nézve, amely a szervezetünkbe bekerül.

Igazából a kérdés egy olyan orvos szavaitól is indult, amelyeket már néhány évvel ezelőtt hallottam, de azóta is megmaradtak: egy dohányos ismerősömnek azt mondta az orvos, hogy ha már cigarettázik, azt tegye nyugodtan és ne stresszeljen feleslegesen rajta, mert az még rátesz egy lapáttal az amúgy is káros szokására – tehát kétségtelenül van egy pszichológia tényező is, amely befolyásolja adott személy egészségi állapotát, nem csak kizárólag a külső forrásokban keresendő a válasz.

#4 – A kérdés nem statisztikára épül, de ettől függetlenül még lehet helytelen kiindulású , ezt elfogadom :). Azért is írtam már az elején, hogy mindössze az ÉN véleményemből indultam ki, nem állítok semmiféle tényeket, a statisztikákkal szemben meg amúgy is szkeptikus vagyok.

„Az emberi szervezet a túlzott alkoholfogyasztást soha nem tolerálta, aki masszív alkoholista volt, az ugyanúgy elpatkolt májzsugorban kétszáz évvel ezelőtt is mint manapság.” - Hát nem tudom, talán ez az a rész, amelyet nem látunk egyformán. Azaz nekem a sok fennmaradt különböző irományból az jött le, hogy régen nagyon is keményen ittak és még is eléltek egy elfogadható korig, pl. Winston Churchill a 90-es éveit is elérte és egész életében ivott meg dohányzott – oké, hogy 1 példa még nem szabály, de van számos más példa is, aki utánanéz, az talál.

#5 – Abban egyetértek veled, hogy régen nem volt ilyen sok eszköz, amellyel hatással voltak a népekre és nem volt lehetőség arra, hogy a lehetséges veszélyeket megmutassák az embereknek. De ez már szociológiai téma, a szociológusok még ma is vitatkoznak azon, hogy mindez a sok információ, amely manapság van, mennyire mutat valós képet és mennyire torzítja el a valóságot, mert ugye kétélű a dolog: lehet az is, hogy amit ma látunk a tévében, az régen nem volt és ezért ma sokkal többet tudunk, ugyanakkor lehet az is, hogy amit manapság a tévébe és az internetre sűrítenek, az torz képet ad a világról azért, mert csak a negatívumot mutatják; s amúgy az elmúlt évek során már rengeteg vita zajlott hamis statisztikákról, hamis riportokról, hamis tanulmányokról, amiket még az orvosok is úgy adtak elő, mintha igazak volnának, közben utólag kiderült, hogy csaltak az adatgyűjtés során meg ilyen dolgok; szóval a média és az orvostudomány attól mert fejlett még nem biztos, hogy mindig igaz tényekkel is szolgál.

#6 – Ez legyen a legkevesebb gond :D.

#7 – Igen, sajnos értem mire gondolsz . . . van benne valami; ma már minden felvan gyorsulva, így a betegségek is.

#8 – Igen, valami ilyesmire gondoltam igazából én is. Amit a #3-asnak kifejtettem, annak is tulajdonképpen ez volt a lényege, hogy talán hatással van az is az emberre, hogy FEJBEN elhiszi magáról, hogy neki le kell épülnie és hogy ő le fog épülni és egyáltalán nem kizárt, hogy ez hatással van a szervezetre is; elvégre manapság már egy egyre elfogadottabb nézet, hogy a gondolkozás nagy befolyással van a fiziológiai folyamatokra.