Szereted a sört?

Ha "a sör" alatt az itthon "világos sörként" ismert világos lagerre gondolsz, azt elég későn szerettem meg, és azóta is csak a jobbakat, magyar (vagy magyar licenszes) nagyüzemi "világos sörért" ritkán adok pénzt. Szóval felfoghatjuk úgy is, hogy az itthon ismert "a sört" nem nagyon szeretem.

Amúgy viszont nem találkoztam még olyan sörfajtával, amiből ne ízlene a jó, szóval asszem szeretem a sört.

Egyébként a sör egy igen-igen tág kategória, ahol 100+ típust tartanak nyilván, sörfajta és sörfajta közt gyakran akkora különbségek vannak, mint a boroknál egy tokaji aszú és egy egri bikavér között. Aki "utálja a sört", az jellemzően megkóstolt 5-10 fajta olcsó lagert, tehát egyetlen sörfajtából néhány egyforma szart (vagy esetleg véletlenül jót is, de még mindig ugyanabból az egy műfajból).

Szóval érthető, hogy az ember felad egy egész italfajtát (nem erőlteti, ami nem ízlik), de amit feladtál, arról éppen ezért nyilván nem tudod, hogy az összes fajtáját utálod-e. Van pár ember van a környezetemben, aki utálta "a whiskyt", "a pálinkát", "a rumot", és a többségnek tudtam olyat mutatni belőle, ami "ja, ez jó". Néha kimondottan olcsókat.

Igen, szeretem. Elsősorban a sima szűrt világosat, azt tartom eredetinek a “SÖR” szó jelentése alatt, és szerintem általánosságban ízre is finomabb, mint a barna sör (a búzasör meg érdekes). Ha ízre is jó, bármilyen sört megiszok, amivel megkínálnak, de amúgy kedvenc söreimnél a 3 kritérium:

- legyen ízre is finom (szubjektív)

- igazi komló (is) legyen benne, ne (csak) kivonat

- minimum 5% alkoholtartalom