A koccintós asztali bor (tablettás bor) valóban ártalmasabb mint a középkategóriás tájbor?

Lehetnek eltérések a különböző borok egészségre gyakorolt hatásai között ha csak mértékletes bir ivásról van szó, mert aki vedeli a bort, annak a minőségi is ártalmas.

A borok lepárlás nélkül, erjesztéssel készülő alkoholos italok, az elkészült borban ott vannak azok az anyagok is, amelyek jelenléte nem kívánatos.

Pl a magas pektintartalmú szőlőfajtákból készült borokban metilalkohol is képződik, ami súlyos májkárosító hatású, idegméreg, fejfájdítós már kis mennyiségben is, holott szőlőből készült.

A tabkettás borok átka is a kiforrás után visszamaradó anyagok mennyisége, milyensége.

Bort hamisítani viszonylag könnyű vegyészeti eljárással.

Már az is borhamisítás, ha a szőlőből kipréselt léhez adnak hozzá egyéb élelmiszert, cukrot, de akár csak vizet.

Az "igazi kannásbor" azonban sikkal durvább, az szőlőt nem látott, és olyan anyagokat használtak hozzá a cukrin kívűl, mint pl szarvasmarha trágya, vagy műtrágya.

Az "alaplé" magas nitrogéntartalmú szilárd anyagból készült, amit aromásítottak, színeztek.

A visszamaradt anyag egy része a folyadékban maradva tette a hatást.

Vannak írások a '90- es évek borhamisítási bizniszeiről, amikor olyan mennyiségben fogyott a kristálycukor az országban, hogy arra már nyomozásokat lehetett felépíteni (pl a faluban eladtak annyi cukrot, ami az ott lakók 20 éves cukorfogyasztása normál esetben)

Egy jó bort el lehet rontani egy rossz kénezéssel is, akkor is az történik, hogy olyan elemek kerülnek a borba, ami nem oda való.

Meg lehet inni, de a kén sem sz az elem amire a szervezetnek szüksége van, mit kezdjen vele?

Plusz munka a májnak.

Összetetebb ez annál, amit itt ki lehet fejteni, segíthet a google, de a lényeg, hogy a borok között vannak minőségbeli különbségek... csak azt nem biztos hogy az ára mutatja is.

Annak csak a találgatás szintjén van némi tudományos alapja, hogy *esetleg* lehetnek valamivel ártalmasabbak is. Hogy a "rossz minőségű italok" ártalmasabbak, az még a századforduló orvosi közvélekedéséből, szubjektív tapasztalataiból beragadt elképzelés, és a 21. századi fogyasztóvédelem korában kereskedelmi forgalomban a "rossz minőségű italok" egészségügyi szempontból egy nem igazán értelmezhető kategória.

A valóságban az "ártalmas flakonos bor" (ami nem "tablettás", hanem a százéves európai szőlőtúrtelmelés fölöslegéből készül, ami máskülönben szeszfinomítóban vagy takarmányként végzi) ártalmai úgy néznek ki, hogy Pistabácsit X év[tized] alatt tönkreteszi a napi 4 liter flakonos (ami ugye alkoholban úgy 1 liter vodka), normális minőségi borból viszont kb. senki nem iszik meg napi 4 litert, úgyhogy az – csodák csodája – senkit nem tesz így tönkre ;)

Amúgy persze, nagyon könnyű bort hamisítani, de még könnyebb egy GC-MS laborban megállapítani, hogy hamis. Tele van az ország kis borászatokkal, akiknek minden vágya, hogy a filléres flakonos szarok eltűnjenek, szóval ha találnának köztük hamis bort, akkor tömegével mennének a feljelentések. (Meg amúgy minek hamisítana bárki nagyüzemben olyasmit, amiből végtelen mennyiség vásárolható fel a nemzetközi piacon fillérekért?)