Milyen érzés részegnek lenni?

Ritkán iszok, még ritkábban vagyok részeg mert előbb szoktam hányni, de ha éppen nincs hányingerem akkor elég jó érzés.

Olvasni nem olyan jó részegen, be kell csuknom az egyik szemem hozzá, de a hazaút sokkal gyorsabbnak érződik (meg az éjszakai busz valóban gyorsabb is). Olyan tudatállapotba kerülök amibe amúgy nem szoktam, vagy csak jóval kissebb mértékben, frissítő érzés. Hangosabb vagyok, de nem vesztem el a kontrolt az érzelmeim felett, a járásom "stabilan" kileng, de csak jeges úton esek el. Kevésbé érdekel a jövő és jobban megélem a pillanatot. A végefelé már máshogy hallom a saját hangom, jobban hasonlít a valódihoz. Ekkor szoktam leállni.

Elaludni vacak, felébredni pár óra után mert nagyban bontod az alkoholt pedig még inkább az. Másnap nyomott hangulatom szokott lenni, de számomra így is megéri évente egyszer, mert az estére teljesen emlékszem a reggelből meg csak annyi marad meg, hogy nem volt jó kedvem. Leszámítva a táborozásokat én csak akkor megyek el haverokkal az éjszakába ha tudom a másnapra nincs semmi programom.

Egyébként az alváshiányos eufóriához tudnám hasonlítani, csak akkor tudok beszélni és járni is.

Más tudatállapot! :D

Máshogy érzékelsz mindent.

Jobb esetben vidámabb vagy.

Én elsősorban nagyon szédülök tőle, majd olyan érzésem lesz, mintha nem is lennék ott, ahol vagyok, mintha nem is történne az, ami körülöttem történik, csak valahogy érzékelném. A gondolkodásom változik meg a legjobban. Furcsa gondolataim lesznek, de inkább sokkal sokkal mélyebben gondolok bele minden teljesen hétköznapi dologba, és olyan konnotációkra is rájöhetek, amire józanon nem biztos hogy szánnék időt/figyelmet.

Az esetemet nem tudnám se ellazulásnak (inkább feszült leszek attól, hogy másképp fogom érzékelni a valóságot mint kéne, valami baj történik, stb.), se eufóriának nevezni (a szédülés miatt).

A testi funkcióimat tekintve örülök, hogy legalább hányni nem tudok tőle mert engem nagyon elaltat/lefáraszt - aminek viszont nagyon nem örülök.