Hol vásárolható Bolero italpor Budapesten?

Akkor hadd idézzek Hans-Ulrich Grimm: A leves hazudik c. könyvéből:

Természetesen a mesterséges édesítőszer alaposan le lett tesztelve. Az amerikai Élelmiszer Ellenőrzési Hivatal, az FDA 1988-ban megadta a cukorpótló forgalmazási engedélyét arra, hogy felhasználhatják rágógumikban és italokban, instant kávékban, teákban, desszertekben, pudingokban, tejszínpótló porokban. Ma már 90 országban engedélyezett, 2002 óta Japánban gyógyszerekhez is felhasználható. Ennek a cég különösképpen örül, mivel ezentúl máshol is lehet majd a nátha elleni szereket és más gyógyszereket a porral édesíteni.

Az amerikai fogyasztóvédők mégsem javasolják az élvezetét. A Center of Science of the Public Interest táplálkozási szakértői az aceszulfám-K elnevezésű, Sunett néven forgalmazott készítményt egy 10 egyéb anyagot is magában foglaló listára helyezték, amelyek fogyasztása nem ajánlott. „Kerülje az aceszulfám-K-t és azokat a termékeket, amelyek ezt tartalmazzák. A nassolás nem ér ennyit.” A fogyasztóvédők megkérdőjelezik a hatását: „A fogyasztók olyan édesítőszerre várnak, amely minden kétséget kizáróan egészséges. Ez azonban nem az. Az aceszulfám-K rosszabb, mint az aszpartám és a szacharin, holott ezeknek is megvannak a maguk kérdőjelei. Ezt az adalékanyagot nem tesztelték megfelelően. Az FDA olyan teszteredményekre támaszkodott, amelyek még saját követelményeiket sem elégítik ki. De még ezek a tesztek is arra utalnak, hogy ez az anyag rákot idézhet elő állatoknál. Ez az embernél is megnövekedett veszélyt jelent.” Az FDA ezzel szemben helyénvalónak találja döntését, és védi engedélyezési eljárását: a hatóság bizonyosan nem engedélyezte volna az anyagot, ha a tesztek valamilyen problémát fedtek volna fel. Az aceszulfám-K nem az egyetlen kérdéses mesterséges édesítőszer. Az aszpartámról, amely többek között a Cola Light édesítőszere, feltételezhető, hogy károsan hat az egészségre, esetleg agydaganatot is okozhat, még akkor is, ha az előállító cég ez ellen vehemensen tiltakozik. Az engedélyezési hatóságok, mindenekelőtt az amerikai FDA azonban nem akarja az anyagot betiltani. Továbbra is hisznek az ártalmatlanságában.

De itt is hallhatsz (15 perctől) érdekességeket az aszpartámról.

[link]

5: One of the major issues surrounding Ace-K is that it contains the carcinogen methylene chloride. According to studies, headaches, depression, nausea, mental confusion, liver effects, kidney effects, visual disturbances, and cancer can all result from long-term exposure to methylene chloride.

Ace-K reportedly can disrupt metabolic processes and interfere with appetite regulation, blood sugar control, and body weight.

Additionally, studies have shown that Ace-K can affect the early development of babies during pregnancy. Studies also show that a high daily intake of artificially sweetened drinks can cause premature births.

Through several studies (1, 2, 3, 4), researchers have determined that there is a link between the consumption of drinks with Ace-K and the development of obesity, type 2 diabetes, and metabolic syndrome.

[link]

A számok alatt be vannak linkelve a tanulmányok.

Mellesleg elolvastad, amit (amúgy hibásan) belinkeltél?

There is some ongoing controversy over whether artificial sweetener usage poses health risks. A study done in 2005 by the University of Texas Health Science Center at San Antonio showed that, rather than promoting weight loss, the use of diet drinks was a marker for increasing weight gain and obesity. Those who consumed diet soda were more likely to gain weight than those who consumed naturally-sweetened soda.[13] Animal studies have convincingly proven that artificial sweeteners cause body weight gain. A sweet taste induces an insulin response, which causes blood sugar to be stored in tissues, but because blood sugar does not increase with artificial sweeteners, there is hypoglycemia and increased food intake. So in the experiment, after a while, rats given artificial sweetener have steadily increased caloric intake, increased body weight, and increased adiposity.[14,15]

Magyarul:

Folyamatos vita folyik arról, hogy a mesterséges édesítőszerek használata egészségügyi kockázatot jelent-e. A San Antonio-i University of Texas Health Science Center által 2005-ben végzett tanulmány kimutatta, hogy a fogyás elősegítése helyett a diétás italok használata inkább a súlygyarapodás és az elhízás fokozódását jelzi. Azok, akik diétás üdítőt fogyasztottak, nagyobb valószínűséggel híztak, mint azok, akik természetes édesítőszerrel készült üdítőt fogyasztottak.[13] Állatkísérletek meggyőzően bizonyították, hogy a mesterséges édesítőszerek testsúlygyarapodást okoznak. Az édes íz inzulinreakciót vált ki, ami a vércukor elraktározását okozza a szövetekben, de mivel a mesterséges édesítőszerekkel nem emelkedik a vércukorszint, hipoglikémia és fokozott táplálékfelvétel alakul ki. Így a kísérletben a mesterséges édesítőszert kapott patkányoknál egy idő után folyamatosan nőtt a kalóriabevitel, a testsúly és a zsírszövetek növekedése[14,15].