A gimis évek vagy az egyetemi évek jobbak? És miert?

Attól függ. Ha olyan főiskolára/egyetemre mész, mint a filmekben, akkor az. Te osztod be az idődet, te állítod össze az órarendet, ha akarsz bejársz, ha nem akkor nem. Én olyan fősulira jártam, ahol egyik sem valósult meg. Dettó mint a középsuli, csak szigorúbb, és ha valamit nem tudtál magad elintézni és segítséget kértél, a válasz az volt: felnőtt vagy.

Az emberek: többet hencegtek mint középsuliban, legyen szó jegyről vagy vmi tárgyról. A koleszosok fele mint egy állat, nem voltak gátlásaik, ott b*sztak melletted. Sokan nem tudják a következőket használni: mosogató, mikró, zuhanyzó, wc... Azzal sincsenek tisztában, hogy nem minden köztulajdon, elkérni vagy legalább elmosogatni használat után pl. a bögrémet már luxus. Egyáltalán nem voltak tekintettel a másikra egyes szakok hallgatói. Bulik vizsgakdőszakban... Persze nem a sajátjukban, hanem máséban :D

A középsuli a fősulihoz képest mennyország volt számomra. Nem olyan rossz közösség, barátok, haverok. Egy-két tanár még hivatásának érezte a szakmáját. A másik, hogy ekkor még lehetett hibázni. Pl. ha az első félévet elbaltáztad, akkor ott volt az esély, hogy kijavítsd anélkül, hogy féléveket veszíts vele. Ha nem ment az aktuális anyagrész, akkor ott volt a másik. Mivel nem kellett annyi pénzt áldozni a tanulmányi és egyéb mellékes költségekre, így maradt pénz akár magántanárhoz, ha tényleg nem ment vmi. Valahogy nem nagyon volt féltékenykedés/irigység arra, ha más jobb jegyet szerzett. Igazából az egész 4 évet el lehet úgy végezni, hogy kb semmit sem teszel bele. Esetleg 11-ben kicsit jobban odafigyelsz, ha továbbtanulás a cél. 12-ben meg Hawaii DJ (faluhelyen "dizsi"), mert kb. csak ismétlés van, fakultációk és próba érettségi, meg hamarabb is vége a tanításnak. Én imádtam az utolsó évemet, addigra alig volt tanárunk, 3 elment szülni és hol volt óra, hol nem... Igazából elég ha órákon odafigyel az ember (vagy jó a multitaskingban :D), és simán megvan a hármas. Kivételek a szakórák, de ez is olyan, ha van vkinek érzéke hozzá (vagy érdekli), akk jó jegyeket kap, ha nem, akkor meg vagy lőve, ha csak nem spanod a tanár.

Nekem mind a kettő jó volt de más-más szempontból.

Gimi: rengeteg idő, laza órák, minimális felelősség, sok idő és buli a haverokkal, osztálykirándulások, nagyobb társaság. Hátránya, hogy függsz a sulitól, szülőktől, kevés pénzed van, nem túl jó (viszont rugalmas) munkalehetőségek, pl diákként sokat tescoztam.

Egyetem: első két félév még buli, de egyre kevesebb időd van, nehezebb és több órák, emberek többsége leterhelt. Nekem pl munka és órák mellett max 2-3 hetente van időm haverokra és bulira. Pénz viszonylag több van, mert a gyakornoki poziciok stabil állást adnak, de idő az 0. Itt már inkább a karrieredre, jobb lehetőségekre koncentálsz, komolyabb környezet, ezután következő szint a felnőttkor.

Én is sokkal jobban szerettem a gimit, (legalábbis az utolsó két évét amiben jó osztályom volt).

Szervezettebb, nem olyan nehéz, nem kell az időd jelentős részét tanulással tölteni. Ami engem nagyon zavart az egyetemben, (ott is hagytam) az az hogy egyetemen nem tanítanak, ott csak leadják az anyagot, azt vagy megtudod tanulni vagy nem. Pl középiskolás koromba például szerettem a matekot, a történelmet, az irodalmat, mert érdekes volt ahogy a tanárok tanítottak, illetve meséltek (pl töri) a töritanárom óráira élvezet volt bejárni, egyetemen meg egyik előadás unalmasabb mint a másik de legalább baromi nehéz az anyag (legalábbis a szakon ahol én voltam) Mondjuk lehet csak nem nekem való szakot választottam...

Nekem inkább mióta dolgozok teljes állásban szép fizuért.

Egyetemen csak tanulás,munka,edzés ennyi volt,mert kellett pénz edzésemre ruhákra ezért dolgoztam nagyon sokat.

Életem semmi se volt igazából.