Valóban furcsa amikor egy fiatal huszonéves nem ismerkedik, magának való, miközben mindenki más azon van hogy párja legyen?
26 évesen eddig egy csajjal voltam együtt még 19 évesen, elvoltunk, de éreztem a kötöttséget, keressem telefonon, találkozzunk stb.
Sajna ezeket én mind idegességként éltem meg, arról nem beszélve hogy nem is nagyon akarok másnak megfelelni, eleget tenni.
Sokszor éreztem hogy nem is való nekem a szerelem, olyan idegen már a gondolat is.
A szülők, és a család is nagyon ellene van a döntésemnek, szerintük nem is élet az ilyen, csak lézengés, minek egyáltalán dolgozni ha nincs kire, mert szerintük az az élet értelme amikor csinál két gyereket egy házaspár, és nem autókat bütykölni egy életen át.
Illetve sokan anyagi megközelítésből közösködnek mással, hogy könnyebben elérhetőek legyen bizonyos dolgok, szerencsére keresek annyit hogy sose szoruljak csak a pénz miatt másra.
Nem.
Kieroszakolni ezt nem erdemes, nem lehet.
Felnott vagy, eld az eleted, ha a parkapcsolat idegesit, nem vagy erett ra.
Lehet, hogy majd kesobb magatol valtozik a helyzet.
Furcsa, igen, mert nem ez a társadalmilag elfogadott látásmód. Ettől függetlenül teljesen egyet tudok érteni veled, nekem is megvoltak az úgymond kötelező körök, de a soraid olvasva megnyugtatott, hogy van más is, aki a kapcsolattal járó kötöttségeket idegességként éli meg, ezek szerint nem csak én vagyok "rosszul bekötve".
A világnak nehéz elfogadnia, hogy nem akarok kapcsolatot nem akarok csak azért egy olyan ember mellett lenni, akit nem szeretek, hogy legyen valakim, vagy jobban jöjjek ki anyagilag, és hosszú távon két embert tennék boldogtalanná azzal, ha azt hazudnám, hogy ez nem így van. Furán néznek rám az emberek, mikor azt mondom, nem akarok párkapcsolatot, legalábbis alibi kapcsolatot csak azért, hogy a rokonoknak, ismerősöknek legyen mit mondani, semmiképp. Magamnak akarok megfelelni, és magamnak se megy, hogy a fenébe tudnék másnak?
Az élet értelme az, hogy megtaláld a boldogságot, és ha te így vagy boldog, miért ne lehetnél?
25 vagyok.
Nem szeretnék jelenleg gyereket, párom még nem volt.
Nem is igazából érdekel a dolog.
Pénzügyileg meg nem élek nagylábon,nem megyek külföldre nyaralni, nincs kocsim...
És azért furcsa, hogy nem akarsz gyereket, mertnem ez az elfogadott, a sztenderd, a megszokott. Ha majdnem mindenki utálná a piros színt és az lenne elfogadott, akkor néznének egy olyan emberre,aki imádja a piros színt.
Én se érzem magaménak a szerelmet, meg azokat, amik azzal együttjárnak.
Akkor nem furcsa csak, ha nincs szabadidőd, mert a pénzkeresésre koncentrálsz, és minden idődet munkával töltöd.
De ha lenne rá időd, akkor valószínűleg az a baj, hogy nem szeretsz eljárni otthonról. Ami végülis nem baj, hiszen nem minden ember egyforma, van, aki otthonülő típus.
Ha nem ilyen lennél, hanem szeretnél menni programokra, strandra, kiállításra, moziba, nyaralni, étterembe, akárhova, pl. egy bobpályára, vagy csak egy nyári rendezvényre a Margit-szigeten, ha pesti vagy, vagy csak ejtőzni egy parkban, kirándulni, sörözni menni, akkor hamar rájönnél miért is fontos egy társ, mert egyedül programozni egy idő után unalmas. És sokan cikinek is érzik, ha egyedül mennek valahová. Nincs kihez szólni, és kellemetlenül is érzed magad, hogy mindenki valakivel van, csak te vagy egyedül. Főleg, ha meg is bámulnak emiatt. És néhányan biztos meg is teszik.
Tehát ezt már most megmondom, hogy nem vagy egy kimozduló típus, ez pedig nem egészséges, mert pl. kirándulni télen, mikor nincs kullancs, nagyon is egészséges, friss levegő, mozgás. De egyedül nem olyan jó sehová sem menni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!