Miért vannak egyedül fiatal huszonéves lányok? Ilyen sok emberből, hogy nem találják meg az igazit?

A férfiak elutasítóak sokakkal. Az álomnő ideált kergetik, nem érik be átlagos lányokkal.

(Tisztelet a kivételnek.)

Az hogy nem közelednek :D

A legtöbb srác face-n meg tinderen próbálkozik, élőben meg...hát hogy is mondjam, nem megy nekik. Én meg nem interneten akarom megismerni az "igazit". És gondolom ezzel sokan mások is így vannak.

Szerintem igenis sokan vannak, akik azért nincsenek párkapcsolatban, mert nem szeretnének, mert úgy érzik, hogy most jobb nélküle. Azért a 20-as évei elején az embernek elég sok dolga van, mert rengeteg elvárással kell szembenéznie és szeretné is kihasználni a lehetőségeit...tanulj jól!..hiszen azért jársz egyetemre és, ha már ott vagy, akkor ezt valóban szeretnéd is megtenni, hogy legyen értelme a beleölt energiának, időnek, pénznek. Dolgozz, hogy legyen tapasztalatod, mire kikerülsz a munkaerőpiacra és legyen pénzed, hogy minél gyorsabban tudj önállósodni (vagy, aki már önálló, akkor annak nyilván kell a pénz, hogy tudja finanszírozni az életét)! Legyen szociális életed, mert kellenek a barátok, kell a szórakozás és most vagy fiatal, ne 30 évvel később találd ki azt, hogy élni akarsz, valamint építs ki kapcsolatokat! Legyen egy hobbid, mert az fontos, hogy minőségi időt tudj magaddal tölteni és legyen valamilyen építő, fejlesztő jellegű tevékenység az életedben! Sportolj, hogy egészséges legyél és fejleszd/őrizd meg az alakod! Legyen egy párod, hogy már legyen tapasztalatod a kapcsolatok terén, mert néhány év és jönnek az újabb elvárások, hogy összeköltözés, házasság, gyerek stb.! Mert ugye, a társadalmi elvárások alapján ez az élet rendje és ez az úgynevezett "normális"...tiszta sor, hogy ennek nem kell megfelelni és mindenki azt kezd az életével, amit akar, de azért vannak benne olyanok pl. tanulás, munka, amit az ember már csak a saját érdekeit nézve is fontosnak tart és úgy érzi, hogy valahogyan bele kell illesztenie az életébe. Lehetséges, hogy velem van a probléma, de én például képtelen lennék minden egyes elvárásnak megfelelni és bizony rangsorolnom kell, hogy nekem jelen pillanatban mi a legfontosabb, mert nem tudnám megoldani, hogy minden helyet kapjon az életemben. Így például nekem a párkapcsolat sem igazán férne bele.

Valamint, ami még engem illet, én úgy vagyok vele, hogy a rossznál, a semmi is jobb. Szerintem rajtam kívül még elég sok lány gondolkohat így. Nem vagyok társfüggő, nem érzek semmilyen nyomást vagy kényszert, arra, hogy nekem márpedig mindenképpen legyen egy kapcsolatom. Eddig még nem találkoztam olyannal, akire azt mondtam volna, hogy vele minden passzol és igen, én őt szeretném magam mellett tudni, mert vele szeretjük egymást, megértjük egymást, mindent meg tudunk beszélni, támogatjuk egymást és tényleg szellemileg, érzelmileg partnerek vagyunk, vonzódunk is egymáshoz. Nem fogok összejönni valakivel csupán azért, hogy legyen valakim, ha amúgy pl. nem tartom vonzónak, nem kedvelem vagy esetleg nem hűséges, hatalmaskodó, ki akar használni stb. és stb. Igazából semmi értelmét nem látnám...

Valamint én eleve egy visszafogottabb, csendesebb, otthonülősebb típus vagyok, nem járok bulizni, nem vagyok egy "társaság közepe" lány, így kevesebb lehetőségem is van az ismerkedésre, de nekem ez így jó, mert ez vagyok én és ezen nem tudok, de nem is szeretnék változtatni. Szerintem ez is viszonylag gyakori, nekem sok hasonló barátnőm van.

Ezeken kívül is számtalan ok...pl. nem vágynak komoly kapcsolatra (mert lányok között is van olyan, aki momentán nem szeretne elköteleződni), nem talál olyat, akivel kölcsönösen megfelelnek egymás elvárásainak (lehet ez túlzott is, tehát férfinál és nőnél is előfordul, hogy egy tökéletes ideált kergetnek, de akár arról is lehet szó, hogy pl. az ember igénytelen magára, koszos, büdös, ápolatlan stb.), de még biztosan lehetne ezeken kívül is mondani párat.