Ti mit tennétek ha hajléktalanok lennétek, de nem tudnátok beilleszkedni abba az életbe? Elkezdenétek valami illegális bűnszervezetnek dolgozni (pl. verőember, behajtó, stb. ) a pénzér?

Először is stoppal elmennék Barcelonába. Ott beállnék egy hajóra matróznak, és átmennék vele az Újvilágba, New Yorkba. Ott beállnék az olasz maffiába és közbe megtanulnék olaszul, majd egyre feljebb lépnék a ranglétrán és a végén én lennék a Don jobb keze. Így aztán feleségül venném a Don lányát és elköltözünk Olaszországba, ahol békében és nyugalomban élnénk.

Francba, ez már most jobban tetszik, mint a jelenlegi életem. :(

Ha ilyen helyzetbe kerülnék, biztos hogy teljesen másképpen csinálnám, mint ahogy a hajléktalanokról kialakult átlagos képet ismerjük.

Ha már nagyon nincs hol aludni, akkor inkább egy erdő, vagy bokros rész, mint egy városi hely, szem előtt. Alkoholt biztos nem innék, inkább egy olyan melót keresnék, ahol van munkásszállásrs lehetőség. A hajléktalan sors sem igazán váratlanul és egyik pillanatról a másikra következik be, hanem egy folyamat vége. Tehát közben is lehet lépéseket tenni.

Ha nagyon rezegne a léc, jelentkeznék akár kúlföldre is melózni. Elegánsabb megoldás, mint a saját szaromban fetrengeni egy aluljáróban és mindenkibe belekötni.

Szerintem nem az ilyen társadalomban jól könyökölni tudó, fűvel-fával, bűnbandákkal kapcsolatban álló, behajtó-típusú emberekből lesznek a hajléktalanok és fordítva. Nem ugyanaz a lelki karakter.

Én valószínűleg próbálnám bekunyerálni magam valami százhuszadik ismerős sufnijába valamiféle kertgondozásért cserébe, és hasonlók.

nem lennék bűnöző [link]

"Inkább egyenek meg a férgek

Minthogy a férget megegyem."

Mifelénk a hajléktalanok ármányi öltönyben iphone-all járnak (csak jelképesen). A város kezeli a rászorulókat. Kapnak ruhát szállást,ételt, és munkát melyböl pénzt kb 1-2 hónapig hajléktalan valaki utána elhelyezkedett sikeres ember.

Legrosszabb esetben a leg magatehetetleneket berakják egy gazdaságba kecskéket simogatni. :) egy ismerősöm az lett onnan tudom. Leomlott a házuk egy viharban, lovakkal tehenekkel rakodással majd gocart pályán pénzbeszedő és gumirendező lett 1 hónap alatt. És közmunkás volt.

Hogy mihez kezdenék?

Mondani könnyű persze, főleg úgy, hogy semmilyen addikció nem hátráltat, viszont mivel a kérdés a személyemre vonatkozott, én a következőt tenném:

Annyi pénzt összekéregetnék (lehetőleg úgy, hogy valamit adjak "cserébe", még ha csak jelképesen is, például szélvédőmosás), hogy le tudjak zuhanyozni, s tudjak vásárolni egy olcsó, de új pólót, nadrágot és cipőt az első kínaiból. Ez körülbelül 10 000 forint, abból kiindulva, hogy én mindig legalább egy ötszázassal megszánom a kéregetőket, ezt elég hamar össze lehet szedni.

Elmennék melózni az első gyárba, amely szállást is nyújt (ma már majdnem az összesnél van rá lehetőség a munkaerőhiány miatt).

Felkeresném a médiát, hogy mutassák be a történetemet, a kiutat.

Motivátorként létrehoznék közösségi médiás oldalakat, s ha lenne igény a személyiségemre, előadásokat tartanék a "nagy mélységekből való kitörésről", esetleg könyvet is kiadnék.

Innentől pedig ugyanott tart, mint egy átlag ember, aki nem örökölt komolyabb összeget.

Nem.

Hajléktalan szálló, alkalmi munkák, és családtagok/ismerősök (!!!) segítségét kérném, addig ameddig nem lenne fix fizetésem.

Ha nagyon muszáj lenne, mert nem jutnék A-ból B-be (pld. gyakori, hogy nem fizetik ki a hajléktalanokat), akkor maximum füvet árulnék, de egyébként ennél messzebb sosem mennék...