Miért divat lenézni azt, aki pl. iszik, bulizik?

Én nem szoktam kocsmázni, ritkán iszom alkoholt, sosem voltam még részeg, nem dohányzom, bulizni sem igazán járok el (néha kötelező jelleggel), discoban például nem voltam még sosem. Ez mind azért van, mert én ezt annyira nem élvezem, például nem szeretek táncolni, nem szeretem a zajt, a tömeget stb., szívesebben járok el úgymond "nyugisabb" programokra, pl. moziba, kirádulni vagy van, hogy szimplán csak beülünk valami hangulatosabb helyre a barátokkal enni-inni és beszélgetni, de vannak "magányosabb" hobbijaim is pl. olvasás. Ennek ellenére nekem semmi bajom nincsen azokkal, akik szeretnek bulizni járni, mert el tudom képzelni, hogy vannak emberek, akik ezt élvezik, akiket ez kapcsol ki, akiknek ez a szórakozás és időnként jól esik nekik, hogy "kitombolhatják" magukat. Ugyanakkor nagyon sokat hallom, olvasom, hogy leszólják őket, mert "szomorú, hogy neked az a szórakozás", "sajnálom, biztos sz@r életed lehet, hogy csak alkohollal tudod jól érezni magadat", "én ennél sokkal igényesebb, hasznosabb, értelmesebb elfoglaltságot is tudok magamnak találni, bár te azt biztosan nem értenéd meg" stb., és úgy alapvetően terjeng egy ilyen nézet, hogy aki bulizni jár és iszik, az egy igénytelen, buta, műveletlen, bunkó, suttyó paraszt...ha cigizik is, akkor még inkább, de akkor onnan már jön, hogy úgyis drogozik is...(Eleve az is furcsa, hogy ezeket a dolgokat így összekapcsolják, mert ez mind egyéni döntés kérdése és nem járnak együtt, kötelező jelleggel, valamint, ha valaki elmegy bulizni, attól még nem feltétlenül az lesz a vége, hogy átmegy rajta a fél város és a saját hányásában fog eszméletlenül feküdni...)Engem ez személyesen nem érint, nem érzem magamat sértve stb., de ennek ellenére mégis zavar, hogy sokan így gondolkoznak. Nekem van több barátom is, akik eljárnak bulizni, ahol bizony sokszor előfordul, hogy isznak, lerészegednek és van sok dohányos barátom is, de semmivel sem érzem őket kevesebbnek. Ugyanannyira kedvelem őket és ugyanolyan jófej, humoros, értelmes, segítőkész stb. mindegyikük, mint például azok a barátaim, akik hozzám hasonlóan inkább másfajta szórakozást kedvelnek. Az is nagyon fontos szerintem, hogy én magamat sem érzem többnek csupán amiatt, hogy pl. nem dohányzom, mert szerintem ezen nincsen mire büszkének lenni és igazából nem értem azokat az embereket, akik így gondolkodnak. Úgy gondolom, hogy ez egy döntés és szerintem semmit nem tesz hozzád az, ha te nemet mondasz rá, valamint nem is vesz el belőled semmit az, hogy élsz vele.

Félreértés ne essék, én nem azt mondom, hogy pl. a dohányzás vagy az alkohol egy jó dolog lenne, hiszen értelemszerűen káros, nem is népszerűsíteni akarom stb., engem csupán ezek a sztereotípiák zavarnak és ez a hozzáállás, hogy sokan "felsőbbrendűnek", többnek érzik magukat azért, mert ők ezekkel nem élnek és lenézik a többi embert. Igazából nem értem...volt egy ilyen közelebbi ismerősöm, de nagyon nem bírtam...folyamatosan másokat szapult, beszólogatott és eleve az egész stílusán érződött az, hogy ő magasabbrendűnek érzi magát és lenézi azt, akinek másfajta szórakozásra van igénye, és azóta egyre több embernél tapasztaltam hasonlót. Míg ezzel szemben én például soha nem kaptam egyetlen egy gúnyos megjegyzést, beszólást sem, hogy miért nem járok többet buliba, miért nem cigizek stb., a baráti körömben is sokkal elfogadóbbak ezek az emberek.