Mi a véleményetek arról ha valaki csicskát tart otthon? Tényleg oláhcigány szokás?

Vlad Tepes kedvencét ajánlanám nekik a karóba húzást.

Már bocs, de én oláhcigány vagyok. És nem hallottam ilyen szokásról. Lelkinyomorék, meg szemétláda bárki lehet.

Szerintem a bejárónőt, szolgálót csicskának nevezni inkább oláhcigány szokás, mint segítséget tartani. Az, hogy ezen felül nem fizetsz neki, az meg szimplán tahó szokás, nem bőrszíntől függő.

Nalunk tenyleg a ciganyok tartanak csicskat, de ez nem merul ki ennyiben. Folyamatosan megalazzak es altalaban ertelmetlen munkakat vegeztetnek veluk, pl koromvago olloval nyiratjak vele a fuvet le, es ha csak egy szal is hosszabb, mint a tobbi, akkor megverik, vagy bezarjak a vizora aknaba napokra. Nincstelen, szegeny, fuggo emberekbol lesznek a csicskak altalaban, akiknek se kutyajuk seszerintem macskajuk. Neha kiszolgaltatott idosemberekbol.

Utolso ez azért elég kemény!

Nem tudom, mi az oláhcigányság pontos definíciója, de én zenészcigány családoknál is láttam ilyet. Nem vették el egyiknek sem a pénzét, csak bérleti díjat és rezsihozzájárulást fizettettek velük, többször utaltak rájuk albérlőként, mint csicskaként, de persze ezt a kifejezést is hallottam a szájukból. Az "albérlők" a pénzük többi részét (ez általában segély, rokinyugdíj, stb volt) általában elpiálhatták. MIvel kajára nem költöttek, mert azt bőven kaptak, a fennmaradó összeg bőven elég volt arra, hogy minden nap hullarészegre igyák magukat, mert mindnig a legolcsóbb kannásbort vedelték. Rabszolgamunka: meg kellett locsolni a rózsákat a kertben, meg segíteni a néninek kiteregetni (amíg még józanok voltak, értsd delután 2 max). Maradékot ettek: a néni által előző nap megfőzőtt maratoni ebéd maradékának elfogyasztása (hajnali 4kor kezdte a néni a napot a konyhában, aztán valahogy egész nap főző üzemmódban maradt) a minden nap kisütött szalonna, rántotta, fasírt, palacsinta stb mellé. Úgy kerültek oda, hogy a néni fiatalabb korában hordta a kaját a csöveseknek, mert sajnálta őket, hogy nincs mit enniük. Meg mert mindig 2x annyit főzött, mint ami elfogyott aznap, és sajnálta kidobni) Aztán aki szimpibb volt neki, azt befogadta. Persze az sem volt utolsó szempont, hogy így eldicsekedhetett vele, hogy a családja mellett még idegeneket is milyen jól tart. Amúgy ennek a családnak kifejezetten jól ment a szekér, nagy ház, nagy kert, középosztálybeli életszínvonal, dolgoztak is mint a gép egész életükben, több munkahelyen is, és kevés gyereket vállaltak. Nem tudom, hogy az ú esetük szabály-e vagy kivétel, a médiába általában a horrorsztorik kerülnek. Az biztos, hogy nekem magyar szemmel az egész bizarr és elképzelhetetlen, mert én biztosan nem osztanám meg a lakóteremet és az ételemet hajléktalan, lecsúszott emberekkel, akik egész nap a kannásbort szlopálják, miközben a bérleti díj fejében még minőségi kajákat is kosztolnak, közben folyton részegen fetrengenek és hetente 1x fürdenek. (A néni ezzel szemben mindig tip top volt, és a lakását is naponta 20x kitakarította, meg napi 3x járatta a mosógépet). Viszont szemmel láthatóan nagyon ragaszkodtak ezekhez a lecsusszant fazonokhoz, főleg idősebb korukban, és nagy volt köztük a szimbiózis. Nekik meg nyilván jobb helyük volt így, mintha híd alatt laktak volna.

9.: Egy családból nem lehet általánosítani. Másrészt az is lehet, hogy ott is a kirakat volt szép, a csicskáknak azt kellett mondani, hogy jól megy a soruk, a valóságban meg rossz ételeket kaptak és nem fűtöttek rájuk.