Manapság tényleg nem lehet beszélgetni már senkivel sem?

Kortársaim 99%-a ilyen. Nem érdekli őket a tanulás,tudomány,hobbi....csak a nők meg a pia. A lányok se jobbak,pasiznak s buliznak. Ezért van az,hogy a legjobb barátom nélkül nem igazán megyek sehova,nem azért mert nem tudnék nélküle létezni,pusztán nem akarok egy összejövetelt némán,csendben eltölteni. A legjobb barátom az,az ember akivel bárhol,bármikol és persze bármiről el lehet beszélgetni. Újévi bulikon,mikor már mindenki ki van dőlve,mi ketten csak beszélgetünk történelemről,politikáról összeesküvés elméletekről meg egy csomó izgalmas dologról. Képesek vagyunk órákat beszélni s ilyenkor több témát érintünk. Viszont egyedül csak őt ismerem aki ilyen (meg jó magam,de ennyi). Szerintem sok függ a családtól,neveléstől és persze a környezettől is. Hiszen ha a szülők értelmiségiek s foglalkoznak a gyerekkel,akkor nem hiszem,hogy a gyerekben lévő kíváncsi természet leragadna a sexre,bulikra s a pénzre. Meg az is fontos,hogy milyen társaságban nő fel a gyerek. Személy szerint a legjobb barátomon kívül nem igazán volt velem egykorú,kivel tudtam beszélgetni,így többnyire nálamnál idősebbekkel barátkoztam s beszélgettem vagy olykor felnőttekkel,ők több mindenhez értettek,így tudtunk beszélgetni. Volt még egy eset amikor a földrajz tanárom azt mondta,hogy mindenki arról írjon egy dolgozatot otthon,ami őt érdekli(csak földrajzal kapcsolatos legyen),míg én azon gondolkodtam,hogy miről írjak,addig voltak olyanok (jó páran) akik nem tudták miről írjanak,mert nem érdekelte őket semmi(ezt mondták a tanárnak) én akkor nagyon ledöbbentem,hogy a földrajz annyi mindenhez kapcsolódik,hogy lehet,hogy nem érdekli őket semmi?

Aztán egyre több és több ilyen emberrel találkoztam,akiket konkrétan nem érdekelte semmi. Felnőtteknél is tapasztalható a jelenség: sokan a szakmájukon kívül nem értenek semmihez,nem tudnak hozzászólni semmihez.

Csak találgatni tudok,hogy mi a jelenség oka. Én úgy gondolom hogy a rossz társaság s a hasonlóan "nem érdekel semmi" típusú szülők a probléma forrása.

Ja jó, akkor nem csak én vagyok ezzel így. Régen nekem is volt fix baráti köröm akikkel minden élethelyzetben rongyosra tudtuk dumálni egymás és a körülöttünk lévők fülét.

Viszont én azt vettem észre hogy külföldön sokkal jobban lehet beszélgetni még az úgymond müveletlen emberrel is. Ennnek az lehet az oka hogy a magyar iskolákban nagyjából anmyit tanulsz meg hogy nem tudsz te sz4rt sem, csak amit mi megtanítunk, az pedig azért nem ér sz4rt sem, mert tőlünk tanultad. Valahogy így. Az biztos hogy az egyéniséget és a fejlődő személyiséget úgy elnxomják mint tégla a palántát. 'Lol' 'kacsintós szmájli' 'szomorú szmájli'

Ne kövezzetek meg de szerintem hasznosak a rövidítések és a szmájlik és az ilyesmik.

Nem akarok nagyon okoskodni mert 16 éves vagyok de nekem ez a véleményem:

A szmájlikkal ki lehet fejezni hogy milyen hangulatban vagy(mondjuk az a szívezés azért szerintem is túlzás) és hogy milyen hangulatban írtad a szöveget(ha félreérthető és nem akarsz agyalni sokat rajta mert gyors akarsz lenni vagy nem akarsz zárójelben magyarázni).

A rövidítésekkel meg könnyebben tudsz írni ha nincs időd vagy türelmed vagy nem akarod a másikat oldalakkal bombázni.

Vagy ha olyan vagy mint én és kettő emberrel vagy hárommal beszélsz gyakorin, öttel facebookon,telefonon egyel vagy néggyel üzengetsz és akkor még a többi közösségi oldal ami vagy tíz embert foglal magába vagy többet.

Ha 1-2 emberrel beszélek(ami ritka) akkor még kiírom rendesen a szöveget de ha a most írt emberek egyszerre jönnek rám nem mondhatom azt hogy írj rám fél óra múlva és majd lehet ráérek mert akkor mindenki megsértődik és csak több problémám lesz és többet kell üzengetnem.De fél óráig sem várathatom őket vagy tovább.

A személyes beszélgetéssel kapcsolatban szerintem ez személy és társaságfüggő.Ha egy buliba mész nem csoda hogy nem kezdenek el veled beszélgetni mindenről mert nem tudják hogy téged minden érdekel és még meg kell tapasztalniuk hogy mennyire vagy toleráns egyes témákkal... és lehet vannak olyan dolgaik amit nem akarnak az orrodra kötni.Nekem voltak/vannak olyan ismerőseim akik inkább jó hallgatóságok voltak mint dumások(inkább hallgattak másokat mint hogy ők beszéljenek).

Passzivitás azért jó mert ha mondanád hogy utálod Lana Del Rey-t és én azt mondanám hogy szeretem akkor nem jól indulna az egész beszélgetés és veszekedéssel végződne lehet.

A viccelődés általában feszültségoldó szóval szerintem azzal nincs nagy probléma de ha valaki rosszul süt el egy poént mond meg neki hogy ez komoly téma és ne viccelje el.Ha tovább viccelődik ne beszélj vele többet vagy nézd el neki.

Az emberek eddig is szerettek belevágni egymás szavába és szerették hallatni a hangjukat mert mindenki szeret magáról beszélni.Kivéve aki inkább másokat hallgatna mert jó hallgatóság.

Ha kiteszel valamit facebookra és lájkolják az a tetszésük jele csak nem mindenki szeret minden egyes poszt alá írni valamit.Képzeld el hogy valakinek 30-40 ismerőse van vagy több és minden egyes poszt alá írna valamit.Egész nap a telóját és a számítógépét kéne figyelnie.

Remélem értelmes és hasznos dolgokat írtam.Ha valakinek más a véleménye elolvasom csak ne káromkodva írja.