Hogy lehet szociális fóbiával túlélni az egyetemet?

A középsulit sikerült, nagy nehezen, bár kínlódás volt, és igazából amiatt is alakult ez ki (egyébként is introvertált vagyok, de voltak barátaim és velük tudtam is nyugodtan, kellemesen beszélgetni). Már nincsen egy barátom sem, nem is érti meg senki miért lettem ilyen és hogy ez nem csettintésre megy, hogy megváltozzak. Nem tudok társaságban (még csak 1 emberrel sem) úgy beszélgetni -egyáltalán beszélgetni- hogy ne izguljak, ne törjön rám hőhullám, gyomorideg, kiszáradás érzés, ne legyek zavart, ne szorongjak, tudjak figyelni és kimondani ami a fejemben van stb.. ami ennek a "betegségnek" a tünetei.

Ráadásul a távolság miatt egy albérletbe kényszerültem ahol sok emberrel kell osztozkodnom a lakrészünkkel...

Tanulni szeretnék, és normális életet élni egyszer, szeretném végigcsinálni az egyetemet, de ez nagyon megnehezíti az életem. Mindig szükségem volt a támogatásra, barátokra, de már olyan szinten vagyok hogy inkább ha lenne lehetőségem barátkozni azt is elkerülöm emiatt, hiába, hogy amúgy meg szeretnék barátkozni.

Tudtok segíteni?