Miért gondolják sokan udvariasabbnak a magázódást, mint a tegeződést?

nekem őszintén szólva még sosem jutott eszembe, hogy távollevőként beszélnék arról, akivel magázódom, de érdekes meglátás, és valóban összefügg a távolsággal, a kapcsolati távolsággal, életkori távolsággal szerintem. Én szeretek magázódni, mert szeretem megtartani az intimitásom határait, vagy megadni a tiszteletet annak, aki idősebb nálam jóval. ez olyan például, hogy másokkal ellentétben nem csókolózom buszon, mert a csókolózás az intim életemhez tartozik. Primitív dolognak tartom, ha valaki nem tudja megkülönböztetni, milyen helyzetbe tartozik az intimitás. Ugyanez a magázásra is érvényes.

Akihez közel érzem magam ilyen vagy olyan okból, pl. munka vagy barátság, család, azt tegezem. De az eladókat pl. magázom, akárhány évesek, és nagyon de nagyon utálom, főleg, ha egy férfi, akit nem is ismerek, letegez egy boltban, vagy az utcán, mert úgy érzem, bizalmaskodik, még egy fajta lenézést is érzek belőle, mintha gyerekként kezelne, akit tegezni kell. (már rég nem vagyok gyerek, nem nézhet véletlenül annak)

Mondjuk pl. azért mert ha valakivel magázódsz, az megtartja szóban is a 2méter távolságot. Orvosnál fura lenne, hha így kérnél eligazítást: figyu mán' fáj a bokám ránéznél, hogy mi baja.

Ha tegeződsz 1-1 helyen túl bizalmasának tűnhetsz. Míg gyerekkori ismerősöknél, barátoknál teljesen normális.

Régi a kérdés, és az eredeti posztoló okfejtése is sok sebből vérzik.

Ahogy többen kifejtették a magázódás egyfajta tiszteletet, távolságtartást fejez ki.

Ha “nem őriztünk együtt libát”, alapértelmezett a magázódás, különösen hivatalos helyzetben.

Az automatikusan mindenkit letegezők feljogosítva érzik magukat, hogy olyan személyes információkat közöljenek, amik nem tartoznak a másik félre - ami általában irreleváns és terjengős mellébeszélés. Attól, hogy a fél életét, és minden nyomorát rázúdítja a másik félre, semmi mást nem ér el, mint hogy kevésbé veszik komolyan, ami hátráltathatja az ügyintézést.

Sajnálom azokat, akiket nem tanítottak meg a magázódásra. Tudomásul kell venni, hogy ez nem Skandinávia, bizalmaskodással senki sem jut előbbre, sőt…