Ti nem vagytok néha irigyek? Vagy kicsit szomorúak emiatt?

Most Osloban vagyok kutatói úton. Voltam már több helyen, pl Hamburg meg Oulu illetve amennyire tudok magánjelleggel is utazgatok. bár ez ritka. Állandóan azt látom, hogy ahhoz képest, hogy milyen életem/életünk volt a középiskolás és fiatal egyetemi éveim alatt és amilyen ezeknek a srácoknak. Hát ég és föld.

Nem szép dolog, de sztem még emészt, hogy rossz anyagi körülmények között nőttem fel, és amikor látom ahogy itt összeverődve járkálnak a fiatalabbak sörrel a kezükben (Finnországban a saját karuk egyenkezeslábasában) nevetve, büszkén, gondfeledten stb. hát elfog az irigység.

Mi meg a teszkóbol loptuk a kotont, arra az estre hátha valami részeg csaj hazavinne minket este. A Stefl sört meg a héten 30-40 forintos haszonnal árult prilukkiiból fedeztük :D Végül a mínusz 5 fokban 3 órát vártuk a buszvégen az első buszt ami 50 perc mulva lerakott minket a saját városunkban. Hétvégén meg szórólapoztunk a testvéreimmel, hogy kipótoljuk a családi bevételt. Amikor meg engedte az órarendem munkát vállaztam na olyankor meg aztán semmire nem volt idő.

Nem tőlük sajnálom, jó rájuk nézni, csak én azt érzem hogyha errefelé születek, akkor kicsit felhőtlenebb lehetett volna az élet 15től 22 ig :)