Szóljak a páromnak, vagy hagyjam a csodába?

Ma levittem a kislányomat egy kicsit a friss levegőre sétálni. Úgy voltam vele, hogy ha már lent vagyok, akkor be is vásárolok. Bementem a kis boltba, szépen bevásároltam ami kell. Amikor a pénztárnál fizettem és mindent elpakolva elindultam kifele, a kasszánál álló nő megszólalt, hogy kíváncsi rá, hogy vajon én tudom azt, hogy ki az apja a gyereknek? Őszintén bevallom, hogy nem vagyok egy szent életű nő, elég sok butaságot csináltam kamaszként. Többek között kavargattam a fent említett nő volt férjével is (itt megjegyezném, hogy nem miattam váltak el, az előző évben mentek szét, én kb olyan kilenc éve voltam neki olyan futó kaland), nem dicsekedni akarok, mert ez nem dicsőség. De azóta normalizálódott az életem, három éve boldog párkapcsolatban vagyok, egy hónapja született meg a közös gyerekünk. Megértem őt valamennyire, de nagyon bánt, hogy úgy állít be mindenki előtt, mintha egy prostituált lennék.