Ha egy fiatal fiúnak nem alakulhatott ki normálisan a szocializálódása, társas kapcsolatai mit lehet tenni?
Bátyám 20 éves, 13-évesen(teljesen egészséges, értelmes volt)bántalmazták,több hónapra kórházba került. Majd évekig pszichiáterhez hordtuk. Mostanra nagyjából rendben van,csak nagyon magányos. Itt helyben ahol lakunk ugyebár konkrétan hülyének nézik,nem tud ismerkedni.A gimi ahová járt,van egy két lány ismerőse akikkel nagy néha írogat a facebookon,de ennyi.Én elfoglalt vagyok,érettségi előtt,nagyon ritkán jutunk el a barátnőmmel és a bátyámmal moziba vagy kajálni valahová.
Így egyedül pedig úgy látom értelmét veszíti az életének.Hogyan lehetne erre megoldást találni?
Mi lenne, ha magaddal ráncigálnád egy kicsit többször valami laza programra az emberek közé? Ha gimis vagy, akkor azért még nem olyan tömött az órarend.
+ Ha beszélgetnél vele? - mert ha ennyire anytiszoc akkor lehet, hogy még egy kis pszichológiai hátszélre (esetleg terápiára) lenne szüksége.
Tudom, milyen extrovertáltnak lenni de az antiszocialitás teljesen más tészta... Tisztázd, vagyis figyeld meg, hogy melyik áll fenn nála, és hogy zavarja-e a jelenlegi állapota.
A szocializálódás mindig is úgy működött, hogy egy adott helyen egy adott időpontban voltál (ez legtöbbször a suli, ezért vannak onnan a barátaid) DE ezt bármilyen hellyel meg lehet csinálni 😉
Sok szerencsét!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!