Unalmas az életem, miért?

Szia.

A kistesód soha nem okoz boldog perceket? Mert szerintem de..

Mosolyogj, légy boldog, mert van családod, van tető a fejed felett. Tudom, hogy nehéz, de ez az élet. Segítsd a tesód és az anyukád, mert ők szeretnek téged. Ezt biztosan garantálom.

Meg fogod találni a legjobbat a tesódban és boldogok lesztek.

Kitartást! :) :)

És ha megnyugtat nem te vagy az egyetlen magányos ember sem a mai napon, sem az év bármely napján. ;)

Nem vagy tisztában akkor a függőség fogalmával...szerintem te simán csak elcseszed a szabadidődet a számítógép előtt, utána meg itt sírsz, hogy nincsenek barátaid és a tanulmányi eredményed se jó.

De hát ugye amit akarsz, azért tenni is kellene.

Figyelj!,nekem is sok gondom van...de amúgy szinte mindenkinek,ahogy azt te is gondolhatod,én sem a nightclub-ból írok ide,hanem otthonról...Most én is leülhetnék ide,sajnáltatni magam (mert elnézést,ez az) és szidhatnám azokat,akik tanácsot szeretnének adni nekem...Most itt az emberek elmondták a véleményüket,sportolj,szokj le a játékszenvedélyről,menny ki,szerezz barátokat...De én úgy érzem,hogy nem is szeretnél annyira tenni aziránt,hogy megváltozzon az életed...ne burkolózz el a monitor elé,hanem tégy valamit...adok pár tanácsot,amivel hátha tudok segíteni egy kicsit:

Ha unatkozom,akkor néha,csak elkezdek táncolni,énekelni ,rajzolni,verset írni...és ehhez hasonlók,ennek köszönhetően,talán azt is felfedezheted,hogy miben vagy tehetséges!

A testvéred is egy ember,attól még hogy autista törődhetnél vele egy kicsit,leülsz hozzá,beszélsz neki,megöleled,olvasol neki...

És,amire jó lenne ha egy kis figyelmet fordítanál,az az anyukád...ülj le mellé,beszélgessetek sokat,öleld meg,mondd el,hogy szereted,ábrándozz vele a jövőről...

Hagyd abba a videojátékokat,az nem élet!

És,ne szidj csak segíteni szeretnék!