Kedves INTJ- és/vagy INTP -ek! Vannak barátaitok? Hogy csináltátok? Mi a recept?

Üdv Itt vagyok Intp ként a hasonló problémával; Bár helyzetemben én Antp (Ambivert ergo az extrovertál és introvertál közti emberke) vagyok néha a bipoláris zavarom miatt. Esetlegesen felajánlom jelenlétemet az ismerkedés érdekében.

Vicces, mert pont arra akartam rákeresni, hogy kell barátkozni egy INTP-ként, erre látom, más INTP-k is ezzel küzdenek... Lány, vagyok, 22 éves, és bár vannak barátaim, jelenleg 6 is, de valahogy nem tudok új kapcsolatokat kialakitani... Ehh, amiket meg mondani szoktam, néha már azon is csodálkozom, hogy még 6 barátom van... Szóval a nyers őszinteség-része nagyon igaz. Ezen én speciel nem tudok, meg nem is akarok változtatni, bár a fokozatából az évek során talán sikerült visszavenni, de chaten pl sokkal könnyebb nem leírni azt, amire először gondolok, mint élőben magamban tartani. Nekem azt mondták még, hogy túlagyalom az egészet, és legyek természetesebb, lazább, de ilyenkor mindig arra gondolok, mennyire idegesítene, ha random emberek mindenféle indok nélkül megkörnyékeznének a barátkozás céljával, mert hát... miért is? Ezt a részt sosem értettem. A fandomok egy darabig nagy segítséget nyújtottak nekem is - én is szeretem az animéket, jártam mondoconra is sokat -, de azok a barátságok is idővel felmorzsolódtak, pont, mint az általános, és középsulis kapcsolatok mind. Munkahelyen nem alakítottam ki baráti kapcsolatokat, most amim van, az az egyetemről, és a legjobb barátomon keresztül sikerült szereznem. Extrovertált típusok közül sokkal valóban könnyebb barátkozni, beszélnek helyetted az idő nagy részében, amikor kínos csend telepedik a társaságra. Ami egyébként engem mindig zavart és felelősnek éreztem magam miatta, de ha meg akartam törni, azt rendszerint mindig nagyon elbaltáztam... A legjobb baratom mégis INTJ, és vele valóban befejezzük egymás mondatait szinten állunk, viszont ő sem köt könnyen barátságokat, de azt vettem észre, könnyebben elbeszélget idegenekkel is akár, mig rajtam úgy érzem, lassan kezd elhatalmasodni valamiféle gyengébb szociális fóbia. Igazából nincs érdemi tanácsom arra, hogyan lehetne barátkozni INTP-ként, mert úgyis túlagyaljuk, a kérdésedből lejön, hogy te is azt teszed, de nincs ezzel probléma szerintem. Mi nem tudunk másként hozzáállni, és ez valamiért elijeszti a többi embert, mert feszültek vagyunk, úgy tűnhet, teperünk, és ez frusztráló nekik. Soha nem fogunk tudni máshogy hozzáállni. Ezért én meg mindig azt mondom, bár nekem hosszútávra nem váltak be a csak abból az indíttatásból kialakított kapcsolatok, hogy az érdeklődési kör legyen a kiindulópont. Ez mindenképpen legyen közös, de idővel legyen mas is. Csináljatok közös programokat, de érdeklődj a személyes dolgai iránt is, ha úgy adódik. Ha valóban barátnak való, el tudsz majd beszélgetni vele róluk tágabb filozófiai értelemben is. Ha csak a szemetesvödre vagy, megunod és dobod majd, mert nem érdemel meg téged. Sok sikert~

Én INTJ férfi vagyok, 29 éves. Gyere, majd én elmegyek veled ide-oda és elfilózunk közben a lét értelmén, a csillagászaton keresztül az emberi kapcsolatokon át mindent kitárgyalunk mélységesen. :):D