Nem tudom magam megértetni az emberekkel, miért lehet ez?

Pszichiáternél jártál már?

Hasonló helyzetben vagy mint én. (legalábbis látatlanba ezt szűrtem le). Sokszor azt veszem észre magamon, hogy teljesen másképp gondolkozom, viselkedem mint egy átlagember. De attól függetlenül nem vagyok se pszcihopata, se szociopata meg a többi baromság... És nincsenek öngyilkos hajlamaim. Minden embernek más és más tálentum adatott meg, lehet, hogy te nehezebben tudsz bartákozni, mint az átlag.

#4 igen, a cikkban írt izék hasonlítanak rám is, és a kérdezőre is. Bár én, ha már napok óta csak egydül vagyok, tudom hiányolni a társaságot. A bulielmardást azért szeretem, mert a tágabb családomból kb. mindig unalmasak ezek a bulik. Rágódunk a semmin, és ráadásul sok olyan rokonom van, aki szereti a diplomáciát. Nos én nem vagyok diplomata. A "kórság" elnevezése elég fura.. direkt ugyanúgy végződik, mint a retardált? Mert a sok tömegember ezt félreérti, és a zárkozott embereket még hülyébbnek nézi...

Mi a legfontosabb oka annak, hogy nem tudtok szót érteni a többi emberrel?

#6 Na ez a baj. Kezdj egy teljesen új társaságban, ott tiszta lapod van, és nincsenek előítéletek. De ha nagyon meg akarsz változni, akkor változz fokozatosan. Ne kezdj el rögtön mindenkit elönteni a dumával, meg a "társaság vágy"-al. Ezt lépcsőzetesen lehet, de ez nagyon lassú folyamat. Nekem is ezt kéne, de én utálom az osztálytársaim (gimis vagyok)

#7. Mondjuk nekem nem igazán a személyiségem miatt van. Egyszerűen hülye arcom van (tényleg, és ezt nem mazohizmusból mondom), az arcomon sokszor rajta van, amit gondolok, számomra nagy nehézség pokerarcot vágni. Utálom az észjátékot, egyszerűen már a szagát megérzem annak, ha valaki velem játssza az eszét. Nem szeretek a semmiről beszélgetni. (értsd: "ó de finom ez a süti" - "kár, mert egy kicsit odagett"- "jaj bocsi, sajnálom" blablabla...)