Mi az én problémám? (Lent magyarázom, hosszú lesz)
Kezdem az elején.
Anno oviból kikerülve ugyebár - nem meglepő módon vidéken - az ovis társaimmal jött össze az osztály. Ez eddig szép és jó. Volt pár barátom akikben tényleg bíztam, elhülyéskedtünk meg járkáltunk egymáshoz még úgyis, hogy konkrétan a szomszéd faluról jártam be.. Még szebb, még jobb. Nade. Akkoris volt egy olyan réteg ebben az osztályban mely az én csesztetésemre játszott rá. Minden osztályban/suliban/évfolyamban van ilyen, mindenki ismeri az érzést. Én viszont ezt dührohamokkal illetve később sírással reagáltam le, káromkodással. Itt már picitsem szép és jó helyzet.
Később 4. félévben átmentem egy másik, városi suliba melyben meglepő módon picivel többen voltak mint a másik sulimban ÖSSZESEN.. nemlényeg. Ott is próbáltam barátkozni, jófejeskedni de aztán ott is kudarcba fulladt. Itt jön a főtémája az egésznek. Ugyebár 4.-5.-ről van itt most szó, vannak ezek a "fújezmegaz" divattrendvirusok, melyet a 10-11 éves lányok előszeretettel eljátszogatnak. Belecsöppentem ebbe,pont rosszkor. Ezekután nem csak a dühkitöréseimre való bünbánat ragadott meg akkoriban hanem még pluszban rámsütötték azt a rohadt "virusos" játékot is, ami által egyszerűen elment a maradék önbizalmam is.
Most 15 éves 8. osztályba járó serdülőkorban lévő fiú vagyok és az utóbbi ok miatt egyszerűen nem tudom elképzelni se magam egy lány mellett aki tisztelne mert úgy nőttem éveken át hogy kerülnöm kellett a lányoknak a CUCCAINAK az érintését is.. A kérdésem egyszerű: Hogy tudnék ebből a dologból úgymond kilábalni?
Szia!
Elég nagy gáz amit leírtál. Amit írok csak az én véleményem. Számítógép függő lettél. Sok gyereket bántanak az osztálytársai. Talán a legrövidebb tanács. Próbálj interneten ismerkedni. Én 18 éves korom után kezdtem barátnőzni. Uralkodj megadon mert akáromkodás nem old meg semmit.
válasza:1#: A netszerelmet idegennek, semmitmondónak találom. Itt csak az énje egy részét mutatja meg az illető és a hazugságokat, átveréseket korántsem olyan egyszerű észrevenni. Lehet, hogy akivel összejönnék (példának vegyünk egy állítólagos "16 éves ilyenszép-olyanszép, kedves cuki lánykát") az a valóéletben egy 41 éves pedofil férfi. Szóvaljah. Azt inkább kihagynám.
2#: Jah, mondjuk az is eléggé demotiváló, hogy úgymond a mostani sulim gimijébe megyek a jelenlegi osztályom negyedével + lehet, hogy nem változott annyit a jellemem, hogy egy úgymond "normális" embernek látszódjak(poén hogy ez a jelző sok más jelzővel együtt elég szubjektiv, mindenkinek mást jelent és mégis mindenki ezt használja) . Meg még az is lehet, hogy nem találok az újak közűlse hozzám hasonló gondolkodású lányt (mégpedig nekem olyan kéne, mások nem fogadnának el), és akkor megint patthelyzetben lennék.. Nadepersze ez csak találgatás. Majdmegnézzük mit hoz a jövő. Mindenesetre köszönöm a válaszokat. ^^
válasza:1. az, h nem ismered más gondolkodását, nem azt jelenti, h a tiéd olyan borzasztóan különbözne
2. miért gondolod, h csak az egyforma gondolkodású emberek illenek össze? nekem pl tetszik, h a barátnőmmel csomó mindenben másképp gondolkodunk. jókat lehet beszélgetni.
3. az ilyen negatiiv hozzáállással határozod meg a jövődet. tudom mit beszélek, én is ezt csináltam a te korodban. (aztán szerencsére okultam a dologból)
Kedves Negyedik!(vagyis #4, nevezhetnélek 3.-nak is, hiszen te vagy a 3. válaszoló, de mindegy, nem érdekes)
1. Pont ezért szeretném megismerni más gondolkodását is, amit úgy szóban eléggé nehezen tudok kivitelezni tekintve, hogy szóban szinte senkivel se tudok ilyenekről beszélni. Pedig hasznos lenne nekem. Kifejezetten hasznos, hogy megtudjam miben vagyok másabb a társadalmilag elfogadott normáktól.
2. Így utólag tényleg nézve tényleg eléggé marhaságnak tűnik ez a kijelentésem úgyhogy inkább pontosítok. Olyan emberrel szeretnék összejönni, aki tényleg átment ezen, aki tényleg tudja, hogy mit érzek. Egy olyan emberrel, aki elfogadna úgy ahogy vagyok és próbálna átsegíteni a nehézségeimen.
3. Én inkább reálisnak nevezném ezt a "negatív hozzáállást". Jelenlegi helyzetem még mindig jobb mint a semmi, hiszen jelenleg depressziós se vagyok túlzottan csak borzasztóan tanácstalan. Az se jó, de a depresszió rosszabb.
Köszönöm egyébként ezt a választ is meg a többit is mégegyszer, mert tényleg el tudok ezeken gondolkodni. Még az alap filózós éjszakáim mellé jó egy ilyesmi. Vagy hasonló. Mindenesetre köszi.
válasza:nagyon sok ember szekálnak kisebb-nagyobb dolgok miatt. van olyan, aki teljesen kiborul azon, amit te fel sem veszel, ezért fel sem tűnik. valakinek meg mondhatsz bármi, makacs, mint a szamár.
Érted, ezzel az akarom mondani, h ezen, nagyon kis kivételtől eltekintve mindenki átmegy, csak különböző mélységgel éli meg. Pont ezért szinte majdhogynem bárkivel tudsz erről beszélni. Akiben minimális empátia is van (nőkben szokott), az simán átérzi és megérti a helyzeted.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!