Kezdőoldal » Emberek » Társasági élet » Mi a baj velem? (Nagyon...

Mi a baj velem? (Nagyon hosszú szöveg! )

Figyelt kérdés
Többször is tettem már fel ehhez hasonló kérdést, és próbáltam megfogadni a tanácsokat, de nem változott a helyzetem. Tehát. Egy 13 éves lány vagyok, hatosztályos gimibe járok. Általánosban nem voltak barátaim az osztályban. Negyedikig volt 2 legjobb barátnőm, de nem voltak erős barátságok, egy idő után egyikőjükkel sem voltam jóban. Az osztályon kívül volt 1-2 barátnőm, de ők se voltak olyan igaziak. Mindenki csúfolt, minden nap bántottak, általában azzal, hogy ronda vagyok, meg mindig úgy csináltak, mintha fertőző lennék, és nem akartak hozzám érni, ronda dolgokat mondtak, stb. Szóval egy idő után senkihez se szóltam, mindenkit ellenségnek tekintettem. Páran mondták, hogy beszéljek már, menjek oda hozzájuk, de persze ha csúfoltak, senki se szólt közbe...szóval lelkileg teljesen kész voltam. Aztán hatodikban lett 1-2 barátnőm, meg akkor már kicsit kevésbé piszkáltak. De ezek sem voltak valami nagy barátságok. Aztán ugye hetedikben gimibe mentem. Lett pár barátnőm, de itt is a kirekesztettekhez tartozom. Csendes vagyok, nem szeretek folyamatosan pofázni, de ha valaki barátkozni akar velem, akkor közvetlen vagyok, sokat nevetek, hülyéskedek. De most sem érzem jól magam. Tavaly teljesen kész voltam, gyűlöltem magam, de szerencsére megváltozott a gondolkodásmódom és a külsőm is. Magabiztos és határozott lettem, most már nem gondolom undorítónak magam. De az osztálytársaim nagyon nem bírnak. Levegőnek néznek és szerintem kevesebbnek gondolnak engem maguknál. A kis baráti köröm...hát, velük is vannak bajok. 3 ember van, akikkel szoktam lenni. Az egyikőjük egy elég konzervatív, prűd, normális jókislány, és stílusban tökéletesen egymás ellentétei vagyunk. De ő legalább értelmes, és megbízom benne, jó vele beszélgetni. Aztán van egy lány, akit a legjobb barátnőmnek tekintek. De egyszerűen idegesít, hogy szerintem nincs normális, kiforrott véleménye a dolgokról, mert sosem beszélgettünk még komoly témákról, pedig én borzasztóan igénylem, hogy a gondolatmeneteimről beszéljek, kifejtsem a véleményem, még egy komoly vallási vitában is részt vennék, csak beszélhessek a gondolataimról. De van egy harmadik lány...ő olyan, mint egy ötéves. Valami hihetetlen, hogy mennyire gyerekes, és néha jó vele hülyülni, de konkrétan úgy érzem, hogy pusztulnak az agysejtjeim, ha vele beszélgetek. Szóval a másik két lányhoz ragaszkodom, és nagyon szeretem őket, de szeretnék olyan barátokat is, akik értelmesebbek. És szeretnék beilleszkedni az osztályba. De nem megy. Nem tudok csak úgy odamenni valakihez beszélgetni, mert tudom, hogy nem kedvelnek. De annyira szívesen lennék én is úgy tényleg az osztály tagja néha...nem értem, hogy miért kell kinézni azért, mert introvertáltabb vagyok. Mondok egy példát (bár nem szívesen, mert ha valaki a suliból olvassa, felismer, de who cares, úgyse bírnak, ki kell adnom magamból): Szóval jövő héten lesz a farsang. Minden osztály előad valamit. Borzasztóan táncolok, szóval megmondtam, hogyha táncos cucc lesz, abból nem kérek, de bármi másban szívesen részt veszek. Oké. Aztán eldöntöttük, hogy ki mi lesz. Elvállaltunk a legjobb barátnőmmel egy szerepet, amiben eléggé kell színészkedni meg hülyéskedni együtt, mi meg ebben jók vagyunk, szóval miért ne. Ma tesiórán próbáltunk, és felolvasták, hogy ki mi lesz. És mondták nekem, hogy oké, hogy elvállaltam a szerepet, de színészkedni is kell hozzá. Én csak néztem... Aztán amikor a "menők" tervezték az egészet, picit átalakították a műsort, és csak úgy megbeszélték, hogy játssza egy másik csaj a szerepünket. Rólunk egy szót se szóltak. Én végig ott ültem és hallottam az egészet, de nem szóltam bele, mert elhitettem magammal, hogy én úgy is nyomi vagyok, minek szerepeljek. Úgyhogy ameddig a többiek terveztek, a "barátnőimmel" visszaöltöztünk... És nem értem, nem is ismernek szinte, miért hiszik azt, hogy én nem lehetek jófej és nem alakíthatom jól a szerepet? A fiúk közül minimum 3 ember van, akiről biztosan tudom, hogy borzasztóan lenéz. Engem és a másik 3 lányt nem is kezelnek szinte lányként (pl a többieket előreengedik az ajtóban, aztán bemennek előttünk).És elkezdtem gondolkozni, hogyha általánosban sem kedveltek, meg itt sem, akkor biztos valami nagy gáz lehet velem. Szóval, ezek alapján mi a baj velem? Min változtassak? Mit tegyek hogy be tudjak illeszkedni?

2015. febr. 12. 19:16
 1/9 anonim ***** válasza:
0%
A probléma oka: kamaszkor.
2015. febr. 12. 19:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 A kérdező kommentje:

Köszönöm, ettől a választól minden problémám megoldódott.

Én is tudom, hogy nem az űrlények miatt vannak beilleszkedési gondjaim.

Szeretem, amikor egy tinédzser problémájára rámondják, hogy "ilyen ez a kamaszkor", "a tinik már csak ilyenek", de hasznos tanácsot csak azért sem adnának. Ne haragudj, de ez nem válasz arra a kérdésemre, hogy miben kellene megváltoznom, hogy elfogadjanak.

2015. febr. 12. 19:39
 3/9 anonim válasza:
Velem is ez volt csak alsóban és én is akkor ugyanígy éreztem mint most te de átmentem másik suliba ötödikben és akkor minden jobbra fordult mert(színészkedtem) nagyszájú lettem és beszóltam mindenkinek így lettem "menő" és több emberrel barátkozhattam az osztályban és lett később (tavaly óta) legjobb barátom is. Biztos hogy akit leírtál az a legjobb barátod és jól érzed magad vele? Mikor kerülsz új osztályba? Az a baj hogy ha egy új osztályközösségben kitalálnak rólad valamit az rajtadmarad addig ameddig az a z osztály eggyütt van.. (tapasztalat) első évben fel kell mindent megalapozni hogy ne szenvedd végig a további éveket.. Meg a mai 13-14 évesek nem elfogadóak meg pletykások szóval részben nem is a te hibád remélem segítettem
2015. febr. 12. 20:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 anonim válasza:

Szia. Megpróbálok normális választ adni, de azt hiszem, jó hosszú lesz.

1. Az ilyesféle problémák valóban a kamaszkor velejárói, ez teljesen természetes folyamat, ne hidd, hogy feltétlenül rosszul csinálsz valamit, nem biztos, hogy benned van a probléma, természetesen változtatnod neked is kell majd.

2. Egyértelmű, hogy kivételes eset vagy. Tizenhárom évesen nagyon kevesen tudnak így fogalmazni illetve helyesen írni. Az, hogy vallási és egyéb témájú, magas szellemi szintű beszélgetéseket igényelnél, szintén erre vall. Lehet, hogy ezzel tisztában vagy, de ha nem, akkor most én elmondom neked: tudnod kell, hogy nem egy átlagos közönséges tinilány vagy. Erre legyél büszke.

3. Csak azt lehet bántani, aki hagyja. Nem arra gondolok, hogy ha valaki beszól, akkor kapard ki a szemét. De hidd el, hogy mindenkivel lehet értelmesen beszélni. Ha például egy srác maga elé enged egy lányt, de téged nem, akkor szólj rá bátran, hogy vegye már észre magát, hogy mekkora tapló. Ehhez persze nagyon sok bátorság és önbizalom kell. A te feladatod ezeket kiépíteni magadban. Legyél magabiztos. Higgy magadban, és ne hagyd, hogy átgázoljanak rajtad.

4. Ha kirekesztettnek érzed magad, akkor valószínűleg az is vagy. De ez viszont tényleg csak rajtad múlik. Tudom, hogy a kamaszlányok állandóan klikkesednek, és ez neked most pont kapóra jön. Olyan barátnőket kell keresned, akikhez passzolsz. Kezdj el beszélgetni a lányokkal, ismerd meg őket, és ők is meg fognak ismerni téged. Aztán rájönnek, hogy te tök jófej vagy, érdemes veled lenni, és simán be tudsz olvadni egy menő társaságba néhány hét alatt. Magabiztosság kell itt is, mégpedig nagyon sok!

5. Menj oda a fiúkhoz is! Ez lesz a legparásabb része az egésznek, de hidd el, hogy nagyon jó kis tapasztalatokat lehet szerezni, ha velük is beszélgetsz. Tuti van néhány olyan fiú, aki nagyon gyorsan nagyon jóban lesz veled, ha megismer. És természetesen azt a három nagymenő srácot is meg kell keresned. Először kezdd azzal, aki a legnormálisabbnak, legértelmesebbnek, legemberibbnek tűnik közülük, aztán jöhet a második, és végül a legdurvább. Sok sikert!

6. Ezt a színpadi kavarást nem kéne hagynod. Ha megszokják, hogy akármikor megtehetnek veled akármit, akkor máskor is ugyanígy fognak viselkedni. Harcolj az igazadért, ne hitesd el magaddal, hogy te úgyis nyomi vagy, nincs helyed a színpadon.

7. Általánosságban az a probléma veled, hogy előrébb tartasz, mint ők. A többség valószínűleg csak néhány év múlva fog utolérni téged, ezt ki kell várnod, aztán majd nagyon jókat fogtok tudni dumálni komoly dolgokról is. Addig szerintem keress egy-két idősebb lányt vagy akár egy szimpatikus felnőttet, pl. tanárt, aki jó partner lehet, ha komolyságot akarsz.


Szóval, fel a fejjel, amin tudsz változtatni, azon változtass. Önbizalom, bátorság, akaraterő. És persze ne legyél bunkó senkivel. Egy idő után (kinézem belőled) te leszel a hangadó a lányok közt. Tapasztalatból mondom, nálunk ugyanígy volt egy lánnyal.


Szurkolok. ;)

2015. febr. 12. 20:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 anonim ***** válasza:
Szeretem az ilyen hosszu storykat csak kar hogy keves vagy semmi kep nincs melettuk. A nem kezelnek lanykent dolgot kifejtened jobban?
2015. febr. 12. 20:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 A kérdező kommentje:

#3

Hát nem is tudom. Én semmiképp sem fogom megjátszani magam, és nem leszek nagyszájú csak azért, hogy elfogadjanak. Vagy szeressenek úgy, ahogy vagyok, vagy utáljanak. Mondjuk most pont ellent mondok magamnak, mert azt kérdeztem, hogy mit változtassak, de ez más. Ha valami nem jó abban, amit csinálok, azon változtatok, de nem játszom meg magam.

(Amúgy no offense, köszönöm, hogy segíteni próbálsz, csak nem értek egyet.)


#4

Úristen. Most nagyon nagy önbizalom-löketet adtál nekem :D. Köszönöm, azt hiszem, a Te válaszod volt eddig a leghasznosabb azok közül, amit az ilyen típusú kérdéseimre kaptam. Szeretném megfogadni a tanácsaidat, csak nem tudom, hogy kezdjem. Nem tudom, hogy menjek oda egy társasághoz beszélgetni, akikről tudom, hogy nem kedvelnek, és mit mondjak. Lehet, hogy ennek magától értetődőnek kellene lenni, de tényleg nem tudom, hogy hogy fogjak hozzá.

2015. febr. 12. 21:01
 7/9 A kérdező kommentje:

Amúgy a másik, hogy ezekkel a tipikus előítéletes bunkókkal nem akarok barátkozni. Van az osztályban egy-két ember, akikkel tényleg nagyon nem szimpatizálok a viselkedésük miatt, persze ők is a "menőkhöz" tartoznak. Velük nem is szeretnék jóban lenni, csak ugye ők is ott vannak a nagy társaságban. De szeretem a kihívásokat, szóval ha lenne egy konrét, alapos tervem a beilleszkedésre, és hogy mit mondjak, akkor azonnal belevágnék. :D (Körülbelül annyira vagyok spontán, mint egy krumpli.) Mert igazából van olyan az osztályban, akivel pl mindketten ugyanannak a sorozatnak vagyunk a megszállott rajongói. Csak ugye ott áll az a sok ember együtt, a nyomi kislány meg nem mer odamenni, és nem tudja, mit mondjon.


Meg néha szívesen beszélnék a legjobb barátnőm fejével. Hogy nekem ez rossz így, mert nagyon idegesít az a másik lány, szeretnék több barátot, és utálom, hogy nem tudunk komolyan beszélgetni. De mivel ilyen kis...nem is tudom, hogy micsoda vagyok, ezt se tudom, hogy hogy kezdjem.

Durva amúgy, hogy írásban milyen jól ki tudom fejezni magam, de ha mondani kell valamit, akkor megkukulok.

Szóval beszélgetéskezdeményezési tippeket várok! :D

2015. febr. 12. 21:19
 8/9 anonim válasza:

#4 vagyok.


Beszélgetést kezdeményezni talán nem annyira nehéz, mint hiszed. Ne akarj rögtön mindenkivel órákat dumálni, eleinte bőven elég, ha egy szünetben odaülsz valakihez, aki épp ráér, és nekiszegezel valami tök hétköznapi kérdést, pl: "hogy vagy?". Egy kicsit talán kínosnak fogod érezni, de könnyen bele lehet lendülni.

Meg talán az is segíthet, ha elmentek valakivel együtt vásárolni vagy mittudomén. Valami csajos programra biztos mindenki vevő.

Gyakorlat teszi a mestert. jövőre már te fogsz tanácsot adni a hasonló problémával küszködőknek. ;)

2015. febr. 12. 22:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 A kérdező kommentje:

Köszönöm a választ, és, hú, nagyon nehéz lesz, de megpróbálok valahogy beilleszkedni. Csak annyira félek megszólalni, meg odamenni valakihez. De semmiképp sem szeretnék nyomi maradni, szóval megpróbálok majd valamit.

Ha valakinek van még valami ötlete, hogy miket mondjak, hogy kezdeményezzek beszélgetést, akkor mindenképp írja le. :D

2015. febr. 13. 14:34

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!