Nem álszentség panaszkodás a FB-os szülinapi köszöntések miatt?

Ezekről a válaszokról két dolog jutott eszembe.

Egyrészt sajnálom azt, akinek annyira fontos a tesztelgetés, hogy átállítgatja a születésnapjár Facebookon. Nagyon unalmas élete lehet.

Másrészt ennél még sokkal jobban sajnálom azt, aki szerint a jókívánságok csak üres frázisok. Miért ne lehetne valakinek, bárkinek őszintén azt kívánni, hogy legyen boldog a születésnapja vagy csak egyszerűen szép a napja? Miért kell azt feltételezni, hogy ami pozitív, az álszent?

"sajnálom azt, akinek annyira fontos a tesztelgetés"

Ne sajnáld, ne találgass! :D :D Nem tesztelgetés, miért lenne az? Tudod, aki jóval a facebook/iwiw előtt született, annak vannak valós tapasztalatai arról, hogy ki köszönt fel kit, egyáltalán ki emlékszik kinek a születésnapjára, amikor semmi mankó nincs, olyan meg főleg nem, hogy mindenféle látásból ismerősöd születésnapját is odatologassa neked, hogy bizonyára nem unalmadban írkáld a köszöntőket, mint a gép. Ja nem gép, te szívből írsz, bocs. ;)

Nem akkora macera rejteni, amikor tényleg már nekem kellemetlen, hogy köszöntgetnek. "Cserébe" én is csak azoknak írok lehetőleg előre és privátban, akikről tudom, hogy mikor születtek, mert fontosak, és tudom, hogy jól esik nekik. Ez a régi illem vagy szokás szerint a szűkebb családi kör. Szerintem így van rendjén. Jobb lenne, ha fészen lehetne tiltani az ilyesmit: az én szülinapomat ne told senki arcába. Sajnos nincs ilyen, ezért ez a workaround. Több meló ezt a pár mondatot idepattintani, mint összesen volt eddig az, hogy belátásom szerint megoldottam, hogy úgy legyen ismerősök számára látható (általában legalábbis) a születési időm, hogy nem kérek a virtuális smúzból egyáltalán. Nem értem, hol ezzel a hiba.