Iszonyat magányos vagyok, segítség!?

18 éves fiú vagyok. Sohasem volt még barátnőm. Még szűz vagyok, sosem kaptam csókot, ölelést más lányoktól, kedves szavakat, ennek az oka a külsőm, és a személyiségem. Utálok emberek közé menni, rosszul leszek. Sosem voltam bulikban, fesztiválokon, koncerteket, egyáltalán nem vonz. Haverokkal se mentem soha sehova, sőt! Most egyetlen egy barátom sincs. Itthonról csak a boltba megyek el már töb mint egy éve amióta nem járok suliba. Munkahelyet nem mertemmég keresni, mert akkor emberek közé kéne menjek. Nem is próbálkoznék lánynál, mert sosem jönne velem össze senki, főleg ebben a világban ahol az izmos divatos bunkókra hajtanak. Nem nagyon vágyom a szex után, mert sosem éltem át, nem tudom miylen, de nem is lenne jó, hisz a lány nem érezné magát jól velem, nem vagyok izmos se szépfiú. Van olyan aki így magányosan éli az életét? Én is erre szántam magam, hogy egyedül akarom leélni, ha már iylen életet kaptam. Jöhettek it a xar szövegetekkel, hogy változtatni kéne, de min? menjek plasztikai sebészetre? menjek bulizni, hogy ott aztán össze essek a tömegtől és megszégyenüljek? Értelmes válaszokat kérek!!