Ti mit gondoltok az olyan lányról, akinek van barátja, és a fiúk társaságát keresi?

Nekem sosem voltak barátnöim, csak fiú barátaim. (Igaz, mi nem ittunk meg kábítószereztünk).

Ez akkor sem változozz, amikor egy barátom lett, akivel együtt voltunk, illetve késöbb a férjem mellett sem.

Ök továbbra is csak barátok, a páromnak sincs semmi kifogása ellene, de ha lenne, akkor sem érdekelne.

Elhiszem, hogy zavar téged, de az első válaszolóval értek egyet. Én is sokszor jobban megértem magam a férfi barátaimmal, többek között, mert még a processzorokról / viharvert autókról szőtt vitáikat is jobban viselem, mint a szivárványszín műkörmös rózsaszín ködöt:S

Sosem ejtenék egy régi barátot a páromért (sok barátnőm megtette, és nem, nem kellett volna). Különben is elvárom, hogy a párom bízzon bennem (a másik persze, hogy a barát tényleg "csak" barát, és a páromnak többnyire természetesen elsőbbsége van - kivéve valami extrém "vészhelyzetet"), mert ha nincs bizalom, akkor mit is akarunk egymástól???

Tényleg zavaró tud lenni a dolog,ha nincs meg a kellő bizalom.

Az én páromnak lánybarátai vannak,elbeszélgettünk erről és ennyi.

Kellő érettséggel,bizalommal ez nem akkora probléma.

Le kell ülni megbeszélni.

Megjegyzem nekem is inkább fiúbarátaim vannak.