Nagy baj, hogy én szeretem a diszkókat, szeretek bulizni és táncolni?

Legalább valaki őszinte.

Aki az ilyen embereket támadja, általában megbuknának nálam erkölcstanból, úgyhogy csak nevetni tudok rajtuk. Felszínes, külsőségen alapján ítéletet mondó emberek a legtöbben az én tapasztalataim szerint.

Az nem külsőség meg felszín, hogy valaki tök fiatalon nem talál magának kellemesebb elfoglaltságot. Akármilyen népszerűtlenek a tények, akkor is igazak. Próbálj ki mást is, lehetőleg olyasmit, ahol nem a kellemesség van a középpontban és nem csak a testedet mozgatja meg!

Ja, és nem vagyok se szűz, se fiatal. Boldog házas vagyok tizenhárom éve. Egyikünk se járt diszkóba. Néhány súlyosan kihagyhatatlan koncert meg a helyi zenekarok fellépései voltak a legtöbbek a zajból, ott se a dühöngőben éreztük jól magunkat. Én párszor gömböztem már piszkosul részegen, de ha nem vagyok szétbutítva, akkor maximum halk háttérzeneként csípem ugyanazokat a zenéket, mert igazán semmi figyelemfelkeltő nincs bennük, tehát nem zavarnak a normális ténykedésben. :)

Sajnálatos, hogy nem lépsz feljebb az önmagaddal szembeni igényesség létráján legalább egyet-kettőt, hogy legalább ne legyen könnyű összekeverni téged a telefonjukat kaffogtató nyomorékokkal.