Van még olyan rajtam kívül, aki a diszkók, fesztiválok helyett inkább egy csöndes kávézót vagy nyugodt előadóestet választana, egy hangulatos, minőségi koncertet?

Mindkettőt szeretem, a zajos, táncos és a csendes helyeket is. De ha valakit rég nem láttam, akkor biztos, hogy csendes helyre mennénk, hogy tudjunk jókat beszélgetni.

Jazz és blues koncertekre legközelebb pedig egy nagy bögre kávéval megyek, mert már volt, amikor elszunyókáltam közben :)).

Még jó, hogy bandáznak a fiatalok... Gyerekkoromban én is a barátaimmal csavarogtam mindenfelé.

Az általad említett két szórakozási forma teljesen eltérő igényeket elégít ki. Mindkettőt tudom élvezni hangulatomtól függően. Ha éppen arra vágyom, hogy kitörjek a lehangoló gondolataimból és elfelejtsem egy estére a problémáimat, és önfeledten jól érezzem magam, akkor természetesen elmegyek a barátaimmal szórakozni valami diszkóba.

Ha pedig arra vágyom, hogy elárasszon minden keserű gondolat a világgal kapcsolatban, akkor elmegyek színházba vagy egy ilyen lassú zenés estre, hogy utána úgy menjek haza, hogy fölösleges bármilyen erőfeszítést is tennem, mert teljesen ki vagyok szolgáltatva és nem rendelkezek csak a fizikai és gondolatai szabadság illúziójával.

17 évesen voltam először discoban, vagy ilyen hangos bulihelyeken. Azóta is még a két kezemen meg tudom számolni, hányszor voltam, de most abszolút nem vágyom ilyenre, kinőttem belőle. A tömeg és a hangos zene már taszít, az a pár alkalom nem volt azért rossz, de hogy minden héten ezt csináltam volna, mint a többiek. :D

Eléggé hedonista vagyok én is, csak nem bandákban meg alkoholban élem ki magam, egy sütögetős horgászós este, egy kisebb koncert vagy színház, tényleg sokkal jobban esik mindig, és másnap sem kell hullafáradtan túlélnem. 20/F