Miért nem tudok beszélgetni az emberekkel?

Hát néha nekem is ez van...

De én általában ezt úgy oldom meg, hogy "férebeszélek" vagy gyorsan kitalálálok valami jelentéktelen dolgot. Csak az a lényeg, hogy mondj valamit ami a témához kapcsolódik valamilyen szinten ! =)

Hát, van pár örökzöld, amit vetettek már be élesben. "Milyen szép függőlegesek ma a falak, nem?" "Van otthon paintballotok?" "Ti se néztek sose tévét?" "Látod azt az öreget? Na azt én nem ismerem egyáltalán. Nem, sose láttam még." "Akarod vinni a táskámat?" "Hát, most mondd meg!" (kérdi, hogy mi az) "Akkor most!" "Szüleid otthon lesznek ma este?" (jó, ez súlyos) "Igényesnek tűnök így?" (nyilván rögtön összekened magad kajával vagy ilyesmi, csak a füledbe meg az orrodba ne tegyél semmit légyszi) "PACSIII!"

Jön magától, igazából semmi ész nem kell hozzá, csak egy kis könnyedség. Az esélytelenek nyugalma is neked dolgozik. Annyi az összes baj hogy túl erősen hiszed, hogy valami kell ehhez, ami ráadásul neked nincs. Persze, hogy nincs, mert nem kell semmi hozzá, csak egy kis játékosság, komolytalanság, elengedettség, ami nem zárja ki persze, hogy közben izgatott is legyél valamennyire. Az oldottság úgyis átveszi az uralmat, amint engeded dolgozni.

Én azt javaslom, keress valami hobbit, ami érdekel, mindegy hogy túrázásról, lövészetről, íjászatról, hegymászásról, fotózásról, képregényekről, animéről vagy bármi másról van szó. A lényeg az, hogy olyat keress, amit szívesen csinálsz. A legjobb, ha arra gondolsz, hogy mi az, amit már gyerekként is szerettél csinálni, vagy szerettél volna csinálni. Ha hobbid lesz, akkor már találhatsz olyanokat, akik ugyanazt szeretik csinálni, és akkor lesz témátok is. Ha pedig már kialakult valami kapcsolat, akkor az élet más dolgairól is könnyebb lesz a beszélgetés.

Jó ötlet az is, ha nézel ismeretterjesztő filmeket, olvasol történelemről, vallásról, kultúrákról, bármiről. Rengeteg érdekes dolog van a világon. A lényeg az, hogy olyasmivel foglalkozz, ami érdekel. Minél többet foglalkozol ilyen témákkal, annál inkább tudsz beszélgetni másokkal. És az az előnye is meglesz ennek, hogy a világot tágabb perspektívából látod, nem csak a szakmádéból. A nagy tudósokra is az volt a jellemző, hogy gyakran totál más jellegű dolgok is érdekelték őket, nem kizárólag a szakmájuk kereteibe zárták be magukat.

Az is fontos, hogy el tudd fogadni magad. Akkor is, ha kocka vagy. Ne akarj megváltozni, csak azért mert úgy gondolod, másoknak az jobban bejön. A lányok között is vannak kockák. Még a jó csajok között is. Nézz meg olyan filmeket, mint a Shop Show. Ma már nem szégyen kockának lenni, vagy pl. képregényeket olvasni. Vállalhatja az ember nyíltan is akár. Aki meg emiatt lenézi, az az ő baja. Valószínűleg szerencsétlennek unalmas az élete, mert semmi igazi érdeklődési köre nincs. És lehet úgy beszélni, nézni az életet, hogy pl. a kocka szemszögedet használod fel. Mondok egy példát. Kapsz egy csomó elintéznivalót, erre mondasz valami olyat viccesen, hogy "Na, a mai nap asszem megint egy multitaskingos nap lesz." Szóval, a legjobb, ha megtalálod azokat a dolgokat, amik érdekelnek, elfogadod őket, és azok alapján felépíted önmagadat, a világlátásodat, az életfilozófiádat. A humor sokat segít.

Tehát, a lényeg az, hogy foglalkozz minél több érdekes, tartalmas dologgal, de elmélyülten. És ne azért, hogy beszélgetni tudj, hanem azért, mert érdekel. A többi majd jön magától. A beszélgetés is.

Egy biztos, soha ne önmagáért akarj beszélgetni.