Utálom, ha nem figyelnek rám, de ilyen esetben mit tegyek?

Őszintén szólva nem akarom emiatt a barátaim fülét rágni, és kiváncsi vagyok, hogy mit tanácsoltok.

A helyzet az, hogy szeretem a társaságot, ha vannak körülöttem emberek, nem az kell, hogy szeressenek, inkább az elismerésük, de általában jól kijövök másokkal, könnyen megtalálom a közös hangot bárkivel, nagyon szeretek új arcokat megismerni. Sok barátom is van, bár párat mondhatok igazán közelinek, meg akikben megbízok.

Viszont az osztályban a hierarchia aljára kerültem, elég rossz a közösség, de annyira befolyásolja a hangulatomat, hogy ott semmibe vesznek, és nagyon rosszul is esik. Őszintén én se teszek sokat érte, nem jófejkedek nagyon velük, de ez a pár ember az, akivel egyszerűen nem tudom megtalálni a közös hangot, minden lazaságom elveszik. Talán épp azért, mert annyira számít az ő véleményük, hiszen mégiscsak egy osztály, velük kell, hogy eltöltsem a napjaimat.

És ez baromi rosszat tesz az egómnak, néha annyira egy nullának érzem magam miattuk, és kétségeim támadnak afelől, hogy valóban olyan laza lennék, és barátkozós, népszerű? Mert az osztályban való helyzetem nem ezt mutatja.

Pedig nem is igazán panaszkodhatnék. Vannak barátaim akiket nagyon szeretek, a tesóimat is szeretem, járok eleget bulizni, sportolok is, szeretem azt amit csinálok... Mégis, az osztály véleménye annyira fontos, hogy annyira eltudja rontani a kedvem, és annyira elégedetlen tudok lenni az egész életemmel, ha beletemetkezem ebbe a problémába.

Bocsánat a hosszú szövegért, de jó érzés volt ezt kiírni magamból.