Van valaki aki ugyan így érez? Az életem egy rémálom!

A szüleidnek nem tudod ezt elmondani és megkérni, hogy menjenek be veled, és a sok gyökeret küldjék el a pi.sába?

Mert ha az én gyerekemmel csinálnának ilyet, tuti megtenném.

És az osztályfőnöknek is megköszönném, hogy milyen jól vezeti az osztályt.

Átérzem a helyzetedet, képzeld velem is volt hasonló, de valahogy kijöttem belőle.

Sajnos sok olyat is ismerek, akik szabályosan bekattantak az iskolai bántalmazásoktól. Érdemes elgondolkozni, ha nincs más megoldás, hogy át mész másik iskolába. Gondolom még 9.-es vagy.

Nem érdemes ezt sokáig tűrni. Vegyél erőt magadon, és mondd meg mindenkinek a véleményedet, ne legyél szégyenlős. Ha rosszul sül el, akkor mész másik suliba, nincs vesztenivalód.

Engem annak idején fizikailag is bántottak, mégsem csinált semmit se az iskola, se a szüleim.

Erőt vettem magamon, és nem hagytam, hogy bántsanak.

Tudom milyen. Én általános 1-4 osztályáig ugyan érzt éreztem. Sőt! Az osztályfőnököm kifejezetten utált és direkt azt várta hogy mikor cseszhet le hogy megint sirok. De felsőbe megváltozott a helyzet. Most igaz hogy van 4 csapat az osztályunkon belül: a magukról nagyot képzelő 3 lány, mi akik jól elvagyunk és teszünk mindenre lányok, a régi fiúk és az új fiúk. Hidd el ha szerzel egyetlen barátot akiben meg tudsz bizni( mert nekem is volt olyan barátom aki meg kérdezte hogy:

- mit utálsz xxxxxbe?- aztán az a bizonyis xxxxxx és barátai oda jöttek maj aki kérdezte azt mindta de ssst mindjárt el mondja. És 2.-os voltam!!