Miért posztol ki magáról 5 percenként jelentéktelen dolgokat az emberek többsége?

Mi folyik itt gyöngyösön ! Odafigyeljetek má! :D

A sok poszt szerintem két dologból adódik. Az 1. hogy a technkka fejlődésével megnő az űr az emberek közt (pl. régen fotókulb volt ma meg fotozz.hu) és ezt az űrt a net hidalja át pl facebook. A 2. hogy a facebook egy ilyen ördögi kör, sok embert tudat alatt a kis piros jelzések vonzanak és csupán kíváncsiságb0l mennek fel. Az ördögi kör pedig: minél többet posztolsz, szólsz hozzá stb. Annál jobban látják hogy ottvagy, élsz és ők is lájkolgatnak (másrészt azért mert egyáltalán van mit). Ja meg ezek az emberek szeretik ha róluk van szó, és nem annyira okosak mert az hogy nincs 'kitérdekel' gomb nem azt jelenti hogy mindenkit érdekel. Mert ő ugye csak a lájkokat látja

Elismerésre, figyelemre vágynak.

A "brit tudósok kiderítették" - kezdetű szöveg is közhelyes, úgyhogy inkább így mondom: állítólag kiderítették hogy a like szerzése boldogsághormont szabadít fel. Vannak akik annyira függnek az oldaltól, az emberek véleményétől, hogy minden alkalmat megragadnak arra hogy magukról hírt adjanak, arra reakciót és elismerést kapjanak, és ezzel "kábítsák" magukat. Kicsit hasonló ez mint a drogozás.

Van egy példám is: kb. 6 éve vagyok tag, aktívan is használom, de nem hozok létre bejegyzéseket, nem kedvelek, nem osztok meg, nem töltök fel képeket, így nem is kapott el a láz. Pár napja viszont készítettem valakiről egy képet, és azt megosztottam a falán. Az ő ismerőseinek szól, de én is kapom az értesítést ha történik valami a képpel. Mivel korábban nem történt ilyen, teljesen jó érzés volt hogy mondjuk 5 embernek az tetszett annyira hogy hozzászóljon vagy kedvelje.

A kérdésednek pedig ez az alapja. Innen könnyű átesni a másik oldalra, amikor már igényled és elvárod hogy mások rád figyeljenek és "kedveljenek" téged, majd pedig depressziós leszel ha ezt nem kapod meg.

Az Y-Z generáció ebben annyival másabb, hogy ők már ösztönösen ilyenek, és ki nem mondva is tudják hogy erre van szükség hogy valaki legyél. Emiatt automatikusan kedvelnek mindent és mindenkit, hogy cserébe ők is ezt kapják vissza, ezzel pedig mindenki jól jár. Innen jön hogy bármit megosztanak, csak kedvelni lehessen.

totál szánalmasnak találom az egészet.

született egy nagyon jó leírás erről. ha megtalálom bemásolom.

szerintem a legtöbb ilyen személy azt hiszi, hogy azzal lesz valaki, ha gyűjti a lájkokat az agymenéseivel, ismeretlen embereket gyűjtésével.

egyszerűen szegényes az élete, nincs mivel elfoglalnia magát.

ha az emberek harmada a fb-olás helyett edzeni menne, nem lenne annyi túlsúlyos ember például. de nem, ők inkább az aznap megevett, megivott cuccaik fényképeit posztolják, minthogy felemelnék a seggüket.

Én se értem. Vannak akik úgy érzik, hogy minden sz*rt meg kell osztani amitörténik velük, holott kb. senki nem kíváncsi rá,vagy aki igen azok a barátai, és velük úgy is megbeszéli. De, hogy a nagyközönségnek minek kell kitárni.

Ezek gyenge jellemek akiknek iszonyat fontos az emberek véleménye, még az idegeneké is,ezért posztolnak folyton mert visszaigazolást várnak.

A legaljja az akinek a posztjait senki nem kedveli, vagy csak nagyon kevesen de még is posztol mint ha muszáj lenne.

Meg aki kb. naplót vezet az üzenőfalán, na attól mászok még falra.

Én értem. Az én ismerőseim közül jellemzően azok csinálják ezt, akik mindig szerettek volna a társaság középpontjai lenni, de soha nem jött össze nekik. Most megragadják a lehetőséget, megosztják mindenkivel az életük legapróbb részleteit is, és ha összegyűjtenek pár lájkot, boldogok, hogy mégis csak népszerűek ők.

Mindenkinek van pár ilyen ismerőse, de ez azért nem jellemző a többségre szerintem. Legalábbis azokra ritkán, akik életkorilag és mentálisan egyaránt kinőttek a tinikorból.