Mi a baj velem?
Igen nagy problémám, hogy ha bekerülök egy új társaságba, próbálok ismerkedni, barátkozni, de nagyjából mindig kudarcba fullad. Nem tudok lelazulni, úgy érzem, hogy én egyáltalán nem vagyok érdekes, unalmas és szégyellni való vagyok. Egy idő után én leszek a fekete bárány, akivel senki sem beszél. Biztos, hogy sokat számít az is, hogy eleve negatív vagyok, mert h úgyse leszek szimpatikus senkinek, de elég frusztráló, és egy ideje ezért nem is közeledem másokhoz. Nem azért mert kétségbeesetten vágyom rá, félre ne értsetek, szeretek egyedül lenni, vannak barátaim, igaz nem sok, de ők minőségiek és nekem ez számít. De elég bántó a dolog, hogy ha ők nincsenek ott, akkor csak ülök egymagamban és levegőnek néznek. Mit tehetnék? Hogy szerezzek önbizalmat, amiből egyáltalán nincs?
19/L
Hmm mintha rólam írtad volna ezt a szöveget!
Csk azzal a kulombseggel h nekem a "minőséginek" hitt barataimról kiderült h tecsos...
Teljesen "magamra ismertem" a szöveg alapján (ilyen szempontból).
Csak én a feszültség, negatív hozzáállás miatt hadarok néha-gyakran, és zavarba is jövök. Egyszerre rengeteg rossz érzés "önt el" olyankor.
20/f
Előző:
tök jó dolgokat írsz, csak valahogy olyan aranyos, h nem ismered a mondatvégi pontot. :)) Bocsi. ;-)
Na jó, volt két darab mondatvégi pontod. ;)
Azonban, ha "olvasol a sorok között", nem az a lényeg, amit írtam, hanem amit nem írtam. ;) Szóval hogy szinte csak kérdő és főleg felkiáltó mondatokat írsz. Ennek nem látom értelmét, kellő alapját.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!