Elvesztem. Hogyan tovább? A többi lejjebb
lány vagyok, aki a tinédzser korát ebben a szexéhes, képmutató és szinte érzelemmentes világban. Szeretem a szexet, de túl sok ez már, mindenhol a szex folyik, a csapból, a tévéből, az internetről. Közben arra gondolok, vajon szeretkeztek e ezek az emberek már, vagy egyáltalán csak a baszás, csak az hogy minél többet halmozzunk, hogy minél több legyen a megdugott emberek száma és azok akik megdugtak?
Az a világ amiben élünk egy szemfényvesztő hazugság, az emberek tettetik hogy szeretik egymást, hogy előnyökhöz jussanak. Az emberek félnek attól hogy nem szeretik őket, ezért inkább tettetik a szeretetet és kapnak egy kielégítő műkapcsolatot amit talán nem is nevezhetnénk kapcsolatnak, mert csupán abból áll hogy egymás mellett nyomkodjuk a telefonunkat, vagy nyaljuk egymás seggét. Mire jó ez?
Gyűlölöm az emberek testbeszédét, hogy megjátszanak mindent. Gondolkodni nem, csak elbaszni az időt mindenre? A kortársaim nem játszanak zenét, magukat játsszák meg és a számítógépet. A kortársaim nem olvasnak a könyvet, hanem internetes blogokat a sminkelésről. Ebben a században többet jelent az ember kinézete és hogy melyik testrészén szőrtelenít, mint az hogy ki valójában. Miért? Miért kell állandóan megfelelni olyanoknak akiket nem szeretsz, akiket gyűlölsz, akiket megvetsz?
El akarok rejtőzni ez ellen. El akarok rejtőzni a világ elől. Miért nem találom meg a helyem?
Úgy érzem én egy másik világban élek, úgy érzem én vagyok egyedül a sivatag közepén és nem találok életet, csak homokszemeket. Próbálom élvezni, próbálok válogatni a homokszemek közül, de nem találom meg magam bennük.
Nem értem az emberek hogy élvezik az életet, nem értem hova kéne mennem, menekülnöm hogy én is élvezzem. Egyszerűen üresnek találom az egészet.
Félek az emberektől. Minden egyes pillanatban úgy érzem ők valami mások mint én és mi nem egyek vagyunk. Én nem tudok velük együtt működni, mert nem vagyunk egyek. Túl sok, hogy nem találok senki olyat akivel egyesülhetnék.
Repülni szeretnék, zuhanni szeretnék, megfulladni vagy eltűnni. Egy nagy szemüveget szeretnék, ami mögé elrejtőzhetek. Valakit szeretnék, aki megért, valakit aki nem üres és valakit aki hasonlít rám és így érzi magát. Szeretnék valakit, aki elmélyül velem, akivel egymással szembe ülünk és semmit sem kell mondanom, mert tudom, ő tudja, érti, hogy értem. Hogy érzem.
Azért a helyzet nem annyira drámai, mint ahogy leírtad, bár nagyon sok igazság van benne.
Na de miért ne élhetnél normális emberként ebben a világban? Miért elrejtőzni akarsz, miért nem normálisan élni? Ha te úgy akarsz élni, miért ne olvashatnál internetezés helyett? Miért ne tekinthetnéd legfontosabbnak az ember személyiségét? Hidd el, nem lennél egyedül ezzel.
Azért úgy megjegyezném, hogy néhány dolgot tényleg alaposan túldramatizálsz. Olyan kor nem volt, amikor az emberek tömegesen olvastak, művelődtek. Nézd végig, milyen volt a társadalom iskolázottsága 50, 100, 200, stb. évvel ezelőtt! 100 éve kimondottan különc volt, aki sokat olvasott. (Ahelyett, hogy kint a földeken valami hasznosat csinált volna.) 200 éve csak egy szűk réteg engedhette meg magának, hogy így művelődjön. 50 éve is csak egy viszonylag kis réteg olvasott valamit a kötelező iskolai tanulmányokon és a napilap sport rovatán kívül. Szóval szerintem olyan nagy változás nem történt.
Külsőségek. Honnan veszed, hogy régen mindenki a személyiséget tartotta elsőnek, és a külsőségek meg egyebek nem is számítottak? Ha jobban belegondolsz, akkoriban sem domináltak a belső értékek.
"de túl sok ez már, mindenhol a szex folyik, a csapból, a tévéből, az internetről. Közben arra gondolok, vajon szeretkeztek e ezek az emberek már"
"Ebben a században többet jelent az ember kinézete és hogy melyik testrészén szőrtelenít, mint az hogy ki valójában."
A pornófüggőt beutalják a pszichiáterhez.
A doki rajzol egy kört egy lapra.
- Mit lát a képen?
- Pinát.
Rajzol egy háromszöget a lapra.
- Mit lát a képen?
- Pinát.
Rajzol egy négyszöget a lapra.
- Mit lát a képen?
- Pinát.
- Azt kell mondja, maga tényleg súlyos pornófüggő.
- Mi? Maga rajzolgat itt pinákat.
pornófüggő? nem mondanám.
pornó = szex? ezt se
Szerintem minden nemzedék a sajátját érzi a legromlottabbnak és legelzüllöttebbnek, pont úgy,ahogy a találmányait a legcsodálatosabbnak és legnagyobb léptékűnek (nézd meg a költőket,mind a saját nemzedéke vesztét várja züllöttsége miatt...)
Szóval nem kell itt túldramatizálni a dolgokat! Persze,van benne igazság,de pont annyi,mint amennyi azóta van,hogy a világ a világ. Sokféle ember,sokféle igényekkel. Mindenkit megvezet a média és mindenkiben kialakít a világ egy fogyasztót...ez így van,el kell fogadni.
Akkor,ha majd lesz egy párkapcsolatod, rájössz,hogy mégis csak jó helyen vagy. Ez a szerelem, ami majd értelmet ad majd mindennek :)
Nyugi, várj, keresgélj! Nem kell összefeküdnöd mindenkivel, hidd el,vannak fiúk,akik értékelik a beszélgetést és lassú tempót. Mindössze annyi a teendőd,hogy sok emberrel megismerkedsz, rászánod az időt a beszélgetésre és rájössz majd,hogy van még remény :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!