Nektek hogy alakulnak az emberi kapcsolataitok? Miközben alakulnak, mi van a fejetekben? Mi a normális?

és mit teszel, ha tegyük fel nem szimpi? Kerülöd, vagy megjátszod magad?

Persze ahány ember, annyi féle, és ez a nyitás, és ítélkezés is mindenkinél másképp történik. Csak azért kezdtem el ezen gondolkodni, mert szeretném tudni, hogy miért akarom minden áron bebizonyítani magamnak azt, hogy én más vagyok, és hogy miért alakítottam ki ilyen erős szűrőrendszert emberek felé. Ez azért nem jó, mert ha túl sok negatív pontot szereztem egy emberben, akkor egy idő múlva kirekesztem magam, és elkezdem ellenségesnek látni a helyztet, társaságot. Pedig pont hogy szeretnék olyan lenni, aki nem ítélkező, és elvárnám a többi embertől is azt, hogy ne legyen ítélkező velem szemben. Csak én eleve azt csinálom, hogy nem merem felvállalni magam, mert már eleve úgy gondolom, hogy ha én megmondanám, hogy én ki vagyok, akkor elutasítanának. ezért inkább felveszek egy csendes karaktert, aki nem árul el magáról sokat, nem nyilvánít véleményt, hanem felvesz egy műmosolyt, egy fajta ilyen megjátszott nyitást, elfogadást színlel, aztán meg fortyogok magamban, hogy hát ez milyen egy sötét tuskó, én más vagyok, és ha elmondanám hogy én más vagyok, akkor meg tuti elutasítana kirekesztene, elítélne. De valahogy rájöttem, hogy ez így sehogy sem jó, és emiatt nem tudom hogy mi lenne a jobb megoldás, hogy kezeljem ezeket a kapcsoaltaimat, mert ha nagyon kiadom magam az se jó, de ha meg felveszem ezt a műmosolyt, az se jó, mert közben meg én már a fejemben kialakítottam a képet, hogy ellenségek, mert mások. túl bonyolult algoritmus ez nekem, hogy miért van ez, és hogy mit kéne másképp csinálni, hogy jó legyen.

Köszönöm szépen a válaszod, nagyon szépen összefoglaltad, és sokat segitett :) van egy pár ilyen emberem már, és velük jól vagyok, de nem tudom, valamiért a többi embertől is elvárnám ezt a mércét, amit soha nem fogok megkapni. Addig meg marad a mumosoly. :)