Megéri megkímélni valakit magunktól úgy, hogy közben mi “szenvedünk”?

Elég hosszú, nem is mondanám el mi a sztori mert túlságosan egyedi, nem szeretném hogy bárki megismerje. Lényeg, hogy ez egy olyan dolog lehet, amiről az illető nem szívesen beszél, ezért inkább békén hagyom teljesen. Viszont én rövid idő alatt is nagyon megkedveltem, és nem akarnám, hogy ez elrontsa az egészet. Csak 1 hónapot töltöttem vele, baráti kapcsolatról van szó, de pár hónapja nem beszéltem vele. Ami azt illeti azóta is fàj, de az is fájna, ha a dolgok miatt megutálna. Nem kis dologról van szó. Valaki volt hasonló helyzetben? Úgy, hogy valamit nem akart elmondani a másiknak hogy ne bántsa de mégis megtette. Végül mi lett a következménye?