Hol van az aranyközépút?
Most 32 éves vagyok. Régen (mondjuk 10 éve) rengeteg mindent megosztottam magamról a közösségi oldalakon (akkoriban főleg facebook-on). Pl kiírtam, ha unalmas az egyetemi előadás, amin ülök vagy ha jó volt az esti buli. Ezen kívül, akivel egyszer találkoztam azt már simán bejelöltem.
Most meg azt vettem észre, hogy évek óta semmit nem osztottam meg. Úgy vagyok vele, hogy kit érdekel, hogy épp mit csinálok, hol vagyok. De ismerősnek is sokszor olyan emberekről, akiket évek óta ismerek, hogy annyira nem állunk közel, hogy bejelöljem.
Hol lenne az aranyközépút ebben a kérdésben?
Szerintem normálisan állsz hozzá. Régen divat volt persze, hogy osszunk meg magunkról mindent, de ez veszélyes is. Manapság nagyon sokan nyitott könyvként élik az életüket és mindig felraknak valamit, mert ezzel próbálnak önigazolást nyerni, hogy ők jó és érdekes emberek.
Nem akarok vészmadárkodni, de nagyon sokan vissza tudnak azzal élni, hogyha sok dolgot megosztassz magadról. Nem egy olyan rémtörténet van, hogy megtudják hol vagy és akkor addig kirabolják a házadat, vagy éppen téged akarnak meglepni. Én ezt nem támogatom. Jó, persze kicsi az esély, de sosem tudni. Szerintem most gondolkodsz felelősségtudatosan. Ha úgy érzed kevés barátod van és ismerkedni szeretnék új emberekkel akkor jelölgess akiket nagyjából ismersz, de ez minden.
Közben azt látom, hogy a mai huszonévesek még durvábban osztják minden gondolatukat/történést az életükből.
Illetve még egy gondolat: vannak olyan ismerőseim, akiket mondjuk 10 éve nem láttam, nem is beszéltünk, de mivel rendszeresen posztolnak az életükről, ezért full képben vagyok azzal, hogy hogyan alakul az életük. Másképp meg kb elfelejtettem volna már őket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!