Szerinted ki volt a történelem legbefolyásosabb embere? Ki volt az az ember, aki a lehető legnagyobb mértékben hozzájárult a világ nagy részéhez?

#3.

Akkor már inkább a broznkor végén, vaskor elején, Kr. e. 6-4. században, Kr. u. 1. században és Kr. u. 7. században élt személyek. Nem tudom, hogy kire gondolsz Kr. u. 2000 évvel élt emberek alatt. Akkor is voltak persze vallásalapítók, de nem volt egyik új vallási mozgalom alapítójának sem akkora hatása a világra, mint akármelyik világvallás alapítójának.

Azt viszont nem mondanám, hogy semmi nem maradt ezekből a birodalmakból. Mindkét birodalomtól rengeteg-rengeteg dolog maradt ránk. Például a kész modern filozófia és tudományosság alapja a hellenisztikus korban kezdődött, amikor a világon először jelent meg az igény arra, hogy a nyugat és a kelet ismereteit szintetizálják, összevonják. Másban voltak jók a görögök, egyiptomiak, babiloniak, arámiak, zsidók, perzsák, indiaiak és kínaiak. Soha nem volt még a Makedón Birodalom és a hellenisztikus utódállamok előtt ilyen mértékű szintézisre példa. A rómaiak ezt vették át és ezt egészítették ki, majd ugyanezt tették az arabok, majd a virágzó középkor/középső középkor Európája a megjelenő egyetemeken is.

Az egyik fontos dolog, amit egyértelműen a rómaiaknak köszönhetünk az a jog. Volt természetesen babiloni, egyiptomi, zsidó, kínai, indiai, meg görög jog is, de mindezek vagy kevésbé voltak ismertek Európának, így nem is nagyon hatottak rá vagy ha hatottak, akkor sokkal kevésbé voltak fejlettek, mint a római jogrend. A Corpus Iuris Civilis Justinianus császár általi kiadatásával össze van foglalva az egész ókori római jogtörténet a XII. táblás törvényektől kezdve.

De ha nem az elméletek talaján mozgunk, akkor is egy rakat dolog maradt ránk ezen birodalmakból. Utak, városok, tudományos területek alapjai, plázák, fürdők stb.

Az utak még mindig Rómába vezetnek (bármennyire is ez egy későbbi mondás) akár az ókort, akár a középkort, akár a reneszánszot nézem. Meg persze Athénba. Ugyanakkor nagyon rossz, hogy az eurocentrizmusunk miatt nem ismerjük el, hogy egy csomó, legalább ugyanannyi út vezet Memfiszbe, Thébába, Alexandriába, Jeruzsálembe, Vrindávanba, Harappába, Perszepoliszba, Szúzába, Pekingbe, Babilonba, Damaszkuszba, Napatába, Mekkába és sok más helyre. Salima Ikram régész-, történész-, egyiptológusprofesszor szerint az "atlantisziak építették a piramisokat", "meglátogatták az idegenek az egyiptomiakat és más virágzó kultúrákat" és egyéb hasonló című elmeháborodottságok is kizárólag az európai ember etnikai sovinizmusának maradványának tudható be, mivel nem hiszik el sokan, hogy ezek az emberek egyedül is képesek voltak erre űrlények, atlantisziak, lemúriaiak, múiak és egyéb szerzetek nélkül.

Összességében a hellenisztikus kultúra a keleti és a görög kultúra vegyítése, s ez szolgált a római tudás és kultúra alapjául is.

#4.

Jézus, Mohamed, Buddha, Zoroaszter és még sok más vallásalapító létezése nem kérdés a történészek körében. Általánosan elfogadott, tudományos konszenzus, hogy léteztek. Ez persze nem azt jelenti, hogy Jézus feltámadt, szűztől született, csodákat tett, mennybe ment, Mohamednek Gábriel arkangyal diktálta le a Koránt, később meg egy csodás, mennyei lovon ugrott a mennyekbe, a Buddha meg lebegett, hegyek hajoltak a feje fölé, amikor az ellenfelei követ zúdítóttak rá, Zoroaszter meg igaz, létező istenség prófétája volt és csodákat tett, ahogy azt a Biblia, Korán, a buddhista szútrák és a Tipitaka, meg az Aveszta leírja. Ez azt jelenti, hogy volt egy ember, akit így hívtak, megalapította az adott vallást, tanított, lefektette az adott vallás tanbéli alapjait és néhány világi esemény valóbban az életének része volt (pl.: megszületett, megkeresztelték, megfeszítették, megszületett egy harcos/hercegi családba, utána aszkéta lett vagy megszületett stb.). Bart D. Ehrman szerint kettő megfelelő, akadémiai képesítéssel rendelkező tudós van, aki tagadja Jézus történetiségét, de maguk is beismerik, hogy kb. ezzel ketten vannak is a tudományos közösségben, valamint ők sem taníthatják ezt egyetemeken elfogadott történelemként. De vaknak kell lenni, hogy valaki ennek ellenére is tagadja ezeket: Mohamed életéről szinte azonnal van forrásunk a halálát követően, Jézuséról úgyszintén néhány évtizeddel a halálát követően. Mindkettejükről van Koránon és Biblián belülről forrás, illetve azon kívülről, nem az adott hitet követőktől is. A Buddhára ez szintén igaz, hisz több szutta visszavezethető a közvetlen tanítványaihoz, akkor is, ha a buddhista zsinatok alkalmával jegyezték le mindet és állították össze a páli kánont, majd később a mahájána szútrákat. Mózes története érdekesebb. Róla közvetlen forrásunk nincs. William G. Dever szavaival élve róla a legtöbb tudós úgy gondolja, hogy nagyrészt mitikus, legendás alak, aki egyfajta héber ősi hérosz, azonban a legtöbben azt is valószínűsítik, hogy létezett egy a mitikus karakter alapjául szolgáló alak, aki valahogy a Sínai-félszigeten, Transzjordániában vagy a Széírnél élt, ahova az egyiptomi források a Jahve-kultusz eredetét teszik. Ezt elsősorban amiatt teszik, mert bár közvetlen forrásunk nincs róla, közvetett több is van. Egyrészt egyiptomi neve van neki és a családjának is (Áron és Mirjám), annak ellenére, hogy elvileg héber hős volt, úgy, hogy a szerző láthatóan nem tud a név eredetéről (vagy esetleg szégyelli), mivel egy héber népetimológiát próbál neki adni, ami bizonyítottan téves. Másrészt midianita és/vagy kusita/núbiai felesége(i) voltak, az apósa pedig midianita pap volt (esetleg magának Jahvénak a nem izraelita, sőt, Izráel előtti papja), amit a későbbi zsidó kultúra egyértelműen elítélt vagy törölt volna. Harmadrészt dadogott, ami nem épp egy előnyös tulajdonság egy 100%-ban mitikus prófétánál, negyedrészt menekülnie kellett Egyiptomból, mert embert ölt. Ötödrészt Jahve bizonyítottan nem volt része a kánaáni istenségeknek, ellenben a déli és délkeleti régiókban, nem épp közel a kánaáni hegyvidékhez (ahol az izraeliták megjelennek különböző népek és törzsek keverékeként). Magyarul valakiknek el kellett vinnie ezt a kultuszt északabbra és érdekes módon már a nagyon korai időszakban is több papi rend tartotta ősének Mózest és Áront (igen, az izraelita papok csak a babiloni fogság után vallották magukat egységesen Áron leszármazottainak, előtte voltak áronidák, musiták és sádokiták, az eredeti, módosítások és átszerkesztések előtti sztori szerint pedig Cádeknek vagy Sádoknak semmi köze nem volt Áron családjához, nemhogy nem a leszármazottja volt). Magyarán kicsit Homéroszhoz hasonlít a helyzete. Ha nem létezne egyáltalán semmilyen Mózes alapjául szolgáló ember vagy több ember, akkor elég nagy űr maradna a zsidó nép történetében az Oxford biblikus irodalomtudományai szakkönyvtára szerint. Másrészt a kollektív emlékezet/emlékezettörténet hipotézise is bukna, hisz egy teljesen kitalált karakternek nincs értelme szöveget tulajdonítani abban bizakodva, hogy ezáltal majd szavahihetőbb lesz a szerző (nem Mózes írta a Tórát). Ehnaton fáraónak meg ismerjük a városát, Amarnát is. Jártam is arra, sőt, láttam a minden bizonyság szerinti halotti szarkofágját is a kairói Egyiptomi Régiségek Múzeumában.

Mondjuk soha nem fogom megérteni eleve azon miticistákat, akik a máig létező vallások alapítóinak létét irreálisan makacsul tagadják. Mi ebben annyira hihetetlen, Földtől elrugaszkodott? L. Ron Hubbard, Charles Taze Russell, Aleister Crowley, Anton LaVey, Osho, Szái Bába stb., vagy hogy ne csak szektákat említsek: 'Abdu'l-Bahá és Bahá'u'lláh. Az összes mai vallásnak is vannak alapító, kivéve azoknak, amelyeknek nem ismerjük az alapítóját, mert maga a vallás sem nevezi meg (pl. urantiások). Minden vallásnak volt alapítója a történelemben, kivéve a népi vallásokat (hinduizmus, zsidó vallás, sintó, zoroasztrianizmus), bár ezeknek is voltak alapítói, csak nem egy alapítójuk volt, akinél korábbra nem lehet már a vallás történetét visszavezetni, hanem sok, több évezreden keresztül.

Nem vagyok buddhista-keresztény-zsidó-muszlim-hindu-zoroasztriánus-atonista-konfuciánus, nem is lehetnék egyszerre mind. Sőt, számtalanszor átkoztak már ki literalisták minden vallás eretnekének, úgy, hogy nem is voltam tag, csak a főáramú történészek véleményét vallom. XD A vallások legkorábbi szereplői szinte mindig mitikusak (pl.: Noé, Ádám, Nimród, Sém, Hamunám, Herkules stb.), utána jönnek azok, akiknek nagyon minimális történelmi alapjuk valószínűleg van (pl. Mózes stb.), végül pedig azok, akik többé-kevésbé történelmi alakok voltak, de teljesen kimitizálva, meg átvallásozva mindenféle történelmietlen dologgal (pl.: Jézus, Mohamed, Buddha stb.).

#4.

Én ezért vetettem fel "a tűz feltalálóját". Nélküle semmi nem lenne.

#7.

Persze, de nem hinném, hogy az ősember mindig megvárta, hogy erdőtűz legyen, hogy tüzet szerezzen. Szerintem az az egyik legnagyobb ember, aki kitalálta, hogy pattintással, csiholással stb. lehet tüzet csinálni. Vagy azok az emberek, ha egyszerre találta fel több a kérdéses módot.