Akik gyerekkorukban hajlamosak voltak bántani és csúfolni a másikat, azok felnőttként milyenek általában?
Tételezzük fel hogy van egy nagyon gonosz zaklató egyén középiskolában, ő milyen lesz felnőttként?
Megtudnak-e ténylegesen változni?
Megmarad-e ezekből a rossz tulajdonságaikból valami?
Munkahelyen is inkább csak a kibeszélés folyik, bántalmazás gúnyolódás nem nagyon van.
Legfeljebb a másik háta mögött.
#4
Ezt jó neveléssel meg lehetne előzni.
Én gyerekként sem bántottam senkit, bár egyszer óvodában valamiért egy kisgyereket valamiért elgáncsoltam és beszóltam egy husisabb gyereknek, de iskolában sem piszkáltam senkit.
De van benne valami.
Én alsóban ekéztem egy srácot azzal, hogy milyen dagadt. Nem azzal volt problémám, hogy kövér, mert a többi kövér osztálytársam sosem bántottam, simán csak idegesítő volt a gyerek, de nem tudtam, miért, szóval belerúgtam abba, ami legalább megfogható.
Felsőben, gimiben már nem volt ilyen, és szégyelltem is magam amiatt, hogy alsóban piszkáltam ezt a gyereket. Viszont, aki nálunk még gimiben is ilyen volt, az felnőttként is ilyen, illetve a mostani munkahelyemen is megvan az a hadosztály, aki még mindig képes rászállni valakire, aki olyan kis nyomi, vagy idegesítő. A középiskolai osztály bullyjáról nem sokat tudok azon kívül, hogy az osztálytalálkozón mi szégyelltük magunkat helyette, rommá itta magát, majd egyikünk hívott neki egy taxit, amit összehányt.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!