Mi az oka annak, hogy Magyarországon egyre több a "bolond" ember az utcákon?

Sötétedés után en már nem merek kimenni. Rengeteg illuminált van, van hogy rámállnak követni, ilyenkor sétálnak kutyákkal.is persze kötelezően szájkosár nelkul de úgy is hogy 60 kilós verebbel egy öreg néni..szinte mindig csak a kutyán múlik minden..

De betámadott már 5 kóbor kutya is egyszerre.

Ja es ki is raboltak már utcán 2 olyan srác amibol az egyiknek már felfílüggesztettje is volt igy kapott 2 év letöltendőt a másiknak is szép "gyerekkora" van így. (Nem idősek voltak)

#3:

Ezen most jókat kacagtam. Szerintem te valójában a Harlemben élsz, csak valamiért marhára összekevered Budapesttel. 😄

6, gyere Kőbányára olyan este 9-10 körül, istenien fogsz szórakozni, mert tényleg ez megy. Beülök a hátsó ülésre (ott van meleg a motor mellett :') ), és nem egyszer fordult elő, hogy az ember, aki előttem a négyesben ült, fél vonalon át a késével játszott. Mindenki más előre menekült, én úgy voltam vele, hogy amíg nem szólunk egymáshoz, addig jól megvagyok én itt, de megértem, ha valakiben ez félelmet kelt, meg egyébként jogos is. Pár éve ez azért még nem volt általános. Volt a 4-6-on a pöcsét neked dörgölő perverz, de nem volt az egész egy guruló elmegyógyintézet. Volt, hogy megtalált valami szararc hazafelé menet, de nem hat darab egy 15 perces úton.

Nem mindenkit találnak be. Magas, kisportolt barátaim mindig csodálkoznak, hogy hogy-hogy velem mindig történik valami, egyszer aztán megtalálták a szent grált, hogy talán azért, mert én 50 kilós nőként könnyű célpontnak tűnök, ők meg lehet, hogy nem? És akkor ott van még az a faktor, hogy nekem ebből az 50-ből legalább 40-et a pofám tesz ki, és látom és tapasztalom, hogy mekkora visszatartó erő a retkeknek az, ha egyáltalán vissza mersz szólni, de a legtöbb ember nem mer, és nem csak a nők. Nem az ő hibájuk, ez elég összetett kérdés, be lehetne hozni a habitust, neveltetést, önbizalmat, meg, hogy ki mennyire félti az életét, de úgy látom, hogy a legtöbb ember simán csak lefagy ilyen helyzetekben. És ezért nehogy már azt hibáztassuk, aki áldozatul esett valaminek, mert nem tudta lereagálni.