Vendégségbe hívnak, de nem szereted egyik elkészült ételt sem. Mit teszel?

#19

Képzeld, léteznek szolidabb, hétköznapi kalapok manapság is, mindkét nemnek, minden korosztálynak elérhető áron. Erről magad is meggyőződhetsz, ha kijössz néha a barlangból.

[link]

Sz/r lenne ennyire finnyásnak lenni...

Egyébként azt mondanám, ami a valóság is, laktózintolerancia maitt nem ehetek ezt-azt és kész

Hát én pl nem vagyok hajlandó megenni sem a halat, sem a káposztát az égadta világon semmilyen formában, tehát elég könnyen meg lehetnék lőve egy átlagos halászlé-töltött káposzta karácsonyi vacsorán. Mondjuk a sütik többséget szeretem, de biztos lenne az itteniek közül, akinek ez se felelne meg, hát felnőtt ember nem csak desszertezik…

Hát én meg olyan felnőtt ember vagyok, aki eljutott arra az érettségi szintre, hogy megmondja udvariasan, ha valamit nem kér, sőt ha rákérdeznek konkrétan, megmondom azt is, hogy nem szeretem, nem azért, mert ők csinálnak bármit rosszul, hanem mert egyszerűen nem ízlik. Nem, nem fogok semmi legyűrni, ami nem jön be, közben akaratlanul is fintorogva és mivel az alap összetevőket utálom (hal, káposzta), ezért tök mindegy, hogy van elkészítve. Aki ezt nem tudja elfogadni, nem érdekel, én pont ezek elkerülésének érdekében mindig megkérdezem a vendégeimet, hogy megfelel-e nekik az általam tervezett menü. Nyilván extra válogatós gyereknek nem fogok 5 félével készülni, de pl biztosítok valamilyen egyszerű alternatívát, akár egy vajas kenyeret szalámival vagy rántottát stb-t, amit biztosan megeszik. Én is híve vagyok annak, hogy alapvetően kóstoljunk meg valamit, mielőtt kijelentjük, hogy nem ízlik, de ez nem minden egyes alkalomra áll, pláne mikor mondjuk ugye halas kajával van baj annak fényében, hogy az illető nem szereti a halat…

22 éve vagyok vegetáriánus, apám idén karácsonykor is értetlenkedett, hogy miért nem eszek a gersliskáposztából, direkt nekem fűszerezte jó csípősre, tudja, hogy szeretem. Mert kolbász van belefőzve? Hát azt pöcköljem félre, nem kell megenni.

Én nem értem, hogy lehet, hogy arra emlékszik, hogy szeretem az erős ételeket, arra meg nem, hogy nem eszem semmit amihez az állatot meg kellett ölni (zselés szaloncukor included), pedig épp annak köszönhetem ezt az elhatározást, hogy a szemem láttára nyírták ki egy fagyos téli reggelen hullarészegen azt a cocát, akit én elneveztem, minden nap meglátogattam és simogattam, mert rohadtul senki nem mondta el, hogy a coca igazából tartósított élelmiszer (amíg él, nem kell hűteni).

És ez a "csak az íze miatt tettem bele", meg "csak a szaftjából egy kicsit", meg ezek azok, amik miatt én nem megyek vendégségbe, ha mégis, akkor előre leszögezem, hogy nem fogok ott enni semmit, ami nem bolti kenyér vagy nyers zöldség, mert egyszerűen nem bízok az emberekben. Nem rosszindulatúak, a legnagyobb jóindulattal nem értik az indíttatásomat.