Más családban ia csak nyűg a vendég?

Gyerekkorom óta, ha be volt jelentve, hogy jön majd valaki, anyám már napokkal az előtt elkezdett készülni rá, s akkor az az időszak csak arról szólt. Hogy patyolat tiszta kell legyen az egész ház, ételt kell főzni, sütit kell sütni, stb. Napokig volt idegben, ha olyanról volt szó. Vagy ha csak ilyen kisebb vendég jött random, pl valamelyik testvére s a családja, mindig az volt a reakció, hogy "ki jön?", "miért jön?". Olyan is volt, hogy elbújt a kamrában, vagy a fenti szobában, hogy ne találkozzon velük. De előttük mégis adja a kis mosolygóst, jópofizóst, stb. Kínálgatja őket mindennel, még akkor is ha megmondják, hogy nem kell semmi, stb. De látszik rajta a vendégek érkezése előtt is s után is, hogy nem akarja őket.

Tényleg ezt jelenti a felnőtt élet, hogy még a saját házadban se tudsz nyugodtan élni anélkül, hogy ne kelljen haptákba állj minden percen, mert valakinek megviszketett, s nem bírt otthon megülni a fenekén?