20-25 év közöttiek, mennyire éltetek szociális életet?

Havonta max 2-szer megyek el valahova de akkor rottyra vágom magam…szociális életem amúgy nem sok van, legtöbbször itthon vagyok, mivel nincs most munkám…legtöbbször csak játszok, amikor így teljesen elegem van mindenből csak akkor megyek ki…meg ha már tényleg nagyon magányos vagyok.

Általában attól hogy ki mozdulok és betépek-iszok stb csak abban a pár napban jó. Majd bánom az egeszet és kb ennyi…

Ha lenne melóm amúgy ki sem mennék az ilyen éjszakákra…lehet egy nőt felszednék aki szinten dolgozik-normális életet el és kb meg lenne oldva az életem…de hát így…

Hát én egyetemista vagyok, és albiban lakom egyik barátnőmmel, az szociális életnek számít? XD Órák közt összefutok évfolyamtársakkal. Hétvégén meg kb. havonta talán megyek valamerre barátokkal, vagy meglátogatom anyumat. Ja és használok néha tömegközlekedést, az nekem elég szocializálódás :'(

Barátommal is szoktam 2 hetente talizni.

Eléggé szociális életet élek, de alapvetően egy másokra (szinte) mindig nyitott, valamennyire extrovertált jellem vagyok, szóval igényem is van rá.

A párommal (két és fél éve vagyunk együtt) élek, így vele napi szinten adott az együtt való időtöltés, de hetente legalább egyszer szeretünk kimozdulni vagy kettesben, vagy a közös barátainkkal.

A családomat nagyjából kettő havonta szoktam meglátogatni néhány hétre, ezentúl napi szinten beszélek a szüleimmel, és pár naponta a testvéreimmel és a nagyszüleimmel. A távolság sokszor nehéz, de ugyanolyan jó kapcsolatunk maradt.

A helyi barátaimmal szintén próbálunk hetente legalább egyszer találkozni, ami a legtöbb esetben össze szokott jönni, míg a magyarországi barátaimmal (külföldön élek) személyesen pár havonta tudok csak találkozni, de az internetes beszélgetés, illetve Skype szinte mindennapos. Mindkét társasággal (külön-külön) szoktunk pár napos külföldi utazásokat szervezni, a legközelebbi ilyen a magyar barátaimmal lesz öt nap Prágában a tavaszi szünet során.

Több olyan barátnőm van, akivel postai úton levelezek (szeretem az ilyen vintage dolgokat, na), az abszolút változó, hogy ki mennyi idő alatt ír vissza, illetve mennyi idő alatt ér el hozzám a levél, de hetente legalább egy levelem szokott jönni.

A mesterképzésen, amit végzek többnyire nagyon jófejek a szaktársaimmal, akikkel általában havonta szervezünk valamilyen programot, ami sokszor némelyik professzorunk is eljön; akiknek a többsége szintén nagyon szimpatikus jellem.

A munkahelyemen is jó a közösség, bár a többségük jóval idősebb, mint én, szóval velük a munkán kívül nem nagyon szoktam eljárni sehova.

Van egy-két hely, ahova gyakran járok (környékbeli kávézók és könyvesboltok, leginkább), ahol a kasszások megismernek és velük néha szoktam beszélgetni. Néhány hobbim kapcsán is megismertem nagyon jó embereket, akikkel rendszeresen találkozok, például úszni ugyanazzal a néhány haverommal szoktam, illetve az egyetemi filmklubban is jófej diákokat ismertem meg.

25/N

Egy döglött halnak több a szociális élete mint nekem.

¯\_(ツ)_/¯

Mostanában semennyire :( Pedig tavaly nyárig egész rendben volt; sűrűbben, mint havonta voltak programok/találkozások barátaimmal, korombeli unokatesóimmal.

Az elmúlt hónapokban haltak el az utolsó barátságaim is, mert szétszéledtünk, mindannyian máshol tartunk az életben, illetve nyilvánvalóvá vált számomra, hogy ők már tovább léptek, és nem vagyok már a prioritásaik közt..

Szaktársaimmal együtt beszélgetünk, nagy' ritkán kávézunk órák közti szünetekben, órák előtt és után, de a mostani órarend mellett (a szétszórt órákkal), már azok a beszélgetések se sűrűn jönnek össze, mert ők inkább visszamennek a koliba, albérletbe. Hétvégente a szüleimmel kirándulunk, szervezünk programokat, illetve unokatesóimmal sikeredik mostanában nagyjából havonta egy alkalommal összehozni valamit. De ennyiben kifújt az egész :(

Netes barátaim is felszívódtak, egyes egyedül egy volt gimis osztálytárssal írogatunk heti pár alkalommal, különben tényleg ennyi az egész.

Én pont abban a korban vagyok amikor már az egyetem végéhez közeledem. Ugye egyetemistaként elég könnyű társaságot, barátokat szerezni. Az egyetem során amíg nem volt covid nagyon jó szociális életem volt élveztem minden napot.

A covid után az eléggé visszaesett kicsit olyan volt mint hogyha nem tudnának visszaszokni az emberek..

Most pedig a gyakorlatomat meg más városban csinálom. Budapestre költöztem a párommal így kn rajta kívül nem nagyon vannak itt barátaim. :/

Ez nekem elég nehéz időszak mert nem vagyok ehhez szokva mindig volt szociális életem..

A munkahelyen aho jelenleg vagyok, Hát őszintén szólva nem az én korosztályom alkotja a kollégákat 😫

Úgyhogy most nem túl jó a szociális életem, de bízom benne hogy egy-két éven belül azért ez változni fog, meg ha munkahelyet váltok is jobb lesz, ha végre végzek a gyakorlattal