Miért lehet az, hogy a zenészek között látható mértékben több az olyanok száma, akik a pályájuk során lecsúsznak emberileg, sőt, esetenként bele is halnak így vagy úgy a pályájukba?

Többször gondolkoztam már ezen, de konkrétumokra nem jutottam.

Mondhatni sok olyan zenészről tudunk, aki inni, drogozni kezdett, majd ezekkel lecsúszott és csorbult a neve.

Valamint nem egy olyan van/volt, aki nem bírt a nyomást, a tömeget, az elvárásokat, a társas magányt, és ez(ek)ért roppant össze.

Miért van, hogy az ilyesmi a zenészek körében sokkal láthatóbb?

Rengeteg fiatal színész van, köztük ez mégsem olyan jellemző, sőt, ők nem halnak bele a pályájukba, vagy nem észrevehető mértékben.

Isznak, drogoznak is adott esetben, de nagyon ritka az, hogy valakit azért kezdenek nem foglalkoztatni, mert ilyen balhéi vannak.

Pedig náluk is minden adott ahhoz, hogy olyan sorsuk legyen, mint sok zenésznek.

Az elvárások is hasonlóak tudnak lenni.

Mi lehet az a különbség, vagy különbséghalmaz, ami előidézi, hogy a zeneipar magával tolja/húzza ezt a problémát?