Miért szeretik az emberek kirakni az insta sztroijukba minden érzelmüket,bántalmukat és egyéb dolgaikat?

Ez nemcsak insta es nemcsak "az emberek" valasztasa. Ez egy fertozes ugy huszonpar eve, miota a reality musorok atvettek az iranyitast, mar egy tok erdekes temaju ismeretterjeszto musor is reality stilusban van talalva. Megjelentek a noname senki celebek. Es mig azelott a mindennapok emberei a sztarokat probaltak utanozni, most a valodi hiressegek is elkezdtek realitys celeb prolik modjara lebutulni.

Olyan szeles korben terjed olyan regota valtozatlanul, hogy szinte valami hochkultur, ha valaki nem hajlando majomkodni.

Látni kell, hogy az emberek 80%-a ősember, szép ruhában.

Értelmi képességük csak az utánzásig, nem az értékelemzésig terjed.

Plusz még mentálisan sérültek is.

Nemcsak azért teheti ki valaki storyba az érzelmeit, mert utánoz másokat. Bár vannak ilyenek is, a legtöbben szerintem azért teszik, mert figyelmre vágynak-nem rossz értelemben. Vannak olyanok, akik tényleg annyira egyedül érzik magukat, hogy ilyen módon próbálnak meg segítéget kérni, próbálják elérni, hogy őket is észrevegyék. Ez nyilván már egy mai "modernebb" módszer.

Meg vannak olyanok is szerintem, akik ezzel másoknak akarnak segíteni, hogy tudják, nincsenek egyedül. Én is követek pl motivációs oldalakat, ahol elmesélik, hogy éppen milyen gondjuk van, hogy jutnak túl rajta, mi segített nekik stb. És tényleg nekem is segít a tudat, hogy mások is rengeteg mindennel küzdenek meg, mégis meg tudják oldalni a problémáikat.

Elsősorban nekem is a megfelelő mennyiségű és minőségű figyelem hiánya jutott eszembe, viszont utánzás is állhat a dolog mögött. Olyan évfolyamtársam is volt, aki egyszerűen akkor érezte jól magát, ha mindent megoszthatott mindenkivel, már konkrétan függője volt ennek.

Az előbbire visszatérve, sokan sajnos tényleg nem kapnak elég figyelmet és amolyan utolsó mentsvárként ehhez folyamodnak, mert máshol nem hallgatják meg őket, így pedig igen.