Anyám más kárára elég cikin reagált, vagy csak én gondolom túl?

Anyám extrovertált, én ambi vagyok, de inkább intróként definiálnám magam. Minden egyes leszégyenítésre ez a reakció, hogy "introvertáltként túlreagálom", pedig ehhez köze sincs a dolognak.

Baleset történt: egy kocsi belement sok kint álló kocsiba a főútról lekanyarodva. 4-5 percre laktunk a helyszíntől, és mivel az egyik (nem túl közeli) ismerősünk 2 kocsija is tropára ment (meg még sok más), így anyám gondolt egyet, hogy ő elmegy megnézni. Mentem vele, nehogy hülyeséget csináljon, mert kicsit bolond ilyen téren. Meg volt beszélve, hogy csak megnézzük, semmi komoly. Az egyik úton megyünk fel, és a másikon jövünk vissza, mintha hazafele tartanánk, és csak messziről nézzük.

Erre mire odaértünk, befordult az úton, mert látta, hogy sokan kint állnak. Oda akart menni a családhoz, de sikeresen lebeszéltem róla. Elkezdett beszélgetni a munkatársával, aki szintén abban az utcában lakik. Rohadt gáz volt, hogy beállt oda, és beszélgettek, meg röhögcsélt, a csapatépítőről beszélt, amikor a túloldalon zokogott az ismerősünk. Meg többször hangosan megjegyezte, hogy hogy szét vannak törve a kocsik. Többször mondtam neki, hogy menjünk. Majd megfordult, és ugyanarról mentünk haza, ahonnan jöttünk, és rohadtul mindenki levágta, hogy azért mentünk, hogy megnézzük a roncsokat.

És nem érti, hogy ez mennyire gáz.