Az életetek melyik szakaszára vagytok legbüszkébbek, melyik sikerült a legjobban eddig? És miért?

Középiskolai...tele voltam csajokkal, barátokkal, bulik, nyaralások minden...soha nem voltam magányos, boldog voltam.

De nagyon hamar elment az idő :/ most már egy hulladék ahhoz képest minden 29f

Én a 22-24 éves korom közötti időszakra. Addig éltem valahogy, viszonylag vízszintes vonallal volt jellemezhető a rejlődésem: tettem a dolgom, de azért nem különösebben igyekeztem.

Én ebben a két évben váltottam meg a saját világom, kezdtem el odafigyelni magamra, észnél lenni és tudatában lenni annak, hogy az idő ketyeg és ezt jóra kellene fordítani, meg kellene pörgetni, különben olyan ember leszek a 30-as éveimre, mint amilyennek az átlagot tartják és ami miatt mindenki pánikol huszonévesen. Én nem akartam pánikolni, én tiszta lelkiismeretet akartam és élvezni a munkám eredményét. Nem akartam ezt a B oldal érzést az életembe és most sem akarom, még jó 25 évig.

És most, 25 évesen úgy érzem, hogy igen, visszarántottam azt a kormányt és felfelé haladok. Lepipálom a 21 éves énem megjelenésben, egészségben, magánéletben, karrierben, mindenhogy. Sehol sincs az akkori énem a mostanihoz képest. És úgy érzem, olyan 30-assá tudok válni a következő 5 évben, akire én is azt tudom mondani, hogy igen, neki bejött az élet.